Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
1939. február 12-én tartották az első alakuló gyűlésüket a pécsi pedagógusok, de formai hiba miatt, ezt a hatóságok nem hagyták jóvá. így 1942. március 18-án a Ciszterci Gimnázium dísztermében újraalakultak. Az egyesület elnöke Kühn Szaniszló, tanügyi gimnáziumi igazgató volt, ügyvezető titkára Masszi Ferenc, tanügyi tanácsos, titkára Járai Imre polgáriskolai tanár, pénztárosa v. Széky Pál tanügyi képviselő intézeti tanár és védnöke dr. Esztergál Lajos polgármester lett. Az intézőbizottság tagjai között — a kevés számú nő egyikeként — szerepelt Mojsisovich Margit. Az egyesületi életben való tevékenykedést a második világháborút követő időszakban ellehetetlenítették. Ez a szovjet politikai befolyásnak volt köszönhető. Az egyesületek legtöbbjét már 1945-ben feloszlatták.61 1948-ban a pedagógusoknak megtiltották az ifjúsági egyesületekben való részvételt.62 Összegzés Pécs katolikus többségű város befogadta a kisebbségi sorban élő baranyai reformátusok polgári leányiskoláját. Ezt bizonyította, hogy 1930/31-es tanévtől növekedett az iskola tanulói létszáma, s az 1940-es években 400 fő fölé emelkedett. Az iskola nemcsak a református tanulók körében volt népszerű, hanem a város egyéb felekezeteihez (az evangélikus, a katolikus és az izraelita) tartozók is kedvelték. Az iskola tanárai jelentős szerepet vállaltak a város egyesületi életében, ami hozzájárult ahhoz, hogy még szélesebb társadalmi körben ismertté tegyék az intézményt. Az egyesületekben való tevékenység (ünnepélyek szervezése, jótékonysági események szervezése, fellépések, előadások, iratterjesztés) módot nyújtott az iskola kapcsolatrendszerének bővítésére és a felekezetek közötti együttműködésre. 61 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 529/1945. M. E. számú, „a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezlek, feloszlásáról szóló ” rendelet alapján. 62MNL BaML. VI. 502. 5390/1948. 213
