Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
tette, majd az 1927. évi 12. te. önálló, középfokú iskolává nyilvánította. A legfontosabb célja ezen iskolatípusnak nem változott: továbbra is vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemben, gyakorlati irányú, általános műveltséget adó intézménytípus maradt. Bővült azonban a feladatköre, mert már nemcsak művelt, magyar polgári háziasszonyokat neveltek ezekben az intézményekben, hanem szakiskolákra való előkészítést is megszabta számukra ez a törvény. Leginkább az ebben az iskolatípusban tanított tantárgyak között megjelenő rendkívüli tárgyak (gyors- és gépírás, fehérnemű-varrás) mutatták, hogy — a háziasszonyképzőn túl — bizonyos típusú kereső foglalkozásra is felkészítették az itt tanuló leányokat. A polgári elvégzése után kereskedelmi, ipari és alacsonyabb képzettséget igénylő tisztviselői pályák nyíltak meg az itt végzettek előtt. Leányinternátus az 1916/17-es tanévtől az államosításig, 1948 decemberéig működött az intézményben. 1926/27-es tanévtől az iskola Továbbképző Tanfolyamán pedig a polgári elvégzése után még két évig tanulhattak az ifjú leányok. A siklósi évek alatt az iskola tanulói létszáma végig alacsony maradt. (2. ábra) 121 2. ábra. A Felsőbaranyai Református polgári leányiskola tanulói létszámának változása a siklósi évek alatP Legtöbben (121 nyilvános és magán tanuló) 1924/25-ös tanévben iratkozott be a református nőnevelő intézetbe (2. ábra) Ettől az évtől kezdődően folyamatosan csökkent mind az iskola, mind az internátus tanulói létszáma. Ennek számos oka volt: 1918-ban szerb katonai megszállás alá került Pécs és Dél-Baranya, így Siklós is. Ez alól 1921. augusztus 22-én szabadult fel a térség. Trianon következtében Siklós elvesz- 8 8BREL A.I.b. A FBREM kgy. jkv. 1916-1930. 201
