Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

rály katonái, a római inkvizíció jóváhagyásával a község lakosainak legnagyobb részét kegyetlenül lemészárolták. Ma ez a község nyelvjárási szigetként ismert, megtartotta nyelvi különállását, ha vallási különállását nem is, mivel a környező katolikusokhoz igazodtak.

Ugyanebben az évben, 1561-ben iktatták be a Pace di Cavour-nak vagy Accordo di Ca- vour-nak nevezett ediktumot, amelyet a világ első vallásszabadságról szóló törvényeként is emlegetnek. Valóban megelőzte hét évvel a tordai országgyűlést, és tíz évvel ezen országgyűlés határozatának törvénybe iktatását. Ez az ediktum azonban amellett, hogy engedélyezte a valdensek vallásgyakorlását és segítséget, védelmet ígért nekik, gyakorlatilag szinte gettóba zárta őket. Csak a hegyek között, a 700 méter feletti völgyekben volt szabad élniük, az ún. valdens völgyekben, a Valle del Pellice-ben, a Valle della Germanasca-ban, a Valle del Chisone-ban. Itt a nehéz életkörülmények és a pestisjárvány miatt a 17. század elején sokan meghaltak. Mégis, a Genffel és a francia nyelvű svájci kantonokkal való kapcsolat révén bizonyos fejlődés is megindult.

1655 tavaszán újabb üldözési hullám kezdődött. II. Károly Emánuel savoyai herceg24 hatalmas csapatokat küldött a valdens völgyekbe „rendcsinálás” végett. A házakhoz beszállásolt katonák Nagyszombaton egy bizonyos megadott jeke előjöttek, és válogatás nélkül öldökölni kezdték a nőket, gyermekeket, öregeket, sokukat nagy kínzások után; rengeteg embert élve taszítottak le a szirtfokról. Ez volt a „Pasque Piemont es!'.

Josué Janavel-lel, az egyik vezetővel együtt kényszerült száműzetésbe Jean Léger „moderatore”, ő adott hírt a valdensek ellen elkövetett kegyetlenségekről a nagyvilágnak.25 John Milton — egy időben Cromwell hivatalnoka — A piemonti vérengzésre című versében örökítette meg a szörnyű tettet:

„Uram, bosszuld meg szentjeid, kiket az Alpesek haván kardélre hánytak; torold meg mind a vértanút, ahány csak harcolva melletted vallott hitet.

Nyögésükre maradhat-é süket a fül? — Szelíd nyáját az ős karámnak szétszórta a piemonti vadállat: zúdult le nő s gyerek — hörgésüket

24II. Károly Emánuel anyja, Franciaországi Krisztina egy időben régens is volt kiskorú fia helyett. Krisztina leánya volt a Franciaország rekatolizációját elindító IV. Henriknek, aki állítólag azt mondta: „Párizs megér egy misét".

25 LÉGER 1669.

17