Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

vehetett. '6 A református lelkészek és tanítók képzése ugyanis a 18-19 század fordulóján egységesen történt. A lelkészképzés keretében 1796-tól Sárospatakon, majd 1797-től Debrecenben neveléstant is tanítottak. A lelkészek többsége tanítóként (rektorként) kezdte pályáját, majd 2-3 éves tanítás (rectoria) után ment lelkészi hivatalba. Amint a vajszlói parókiáról írták 1817-ben: oskola Rektor Varadi János nőtelen ifjú, jött a Debreceni Collégiumból most tölti a harmadik és utolsó esztendejét. ’6 A három éves tanítóskodás után vagy külföldön folytatták tanulmányaikat, vagy valamely lelkészségre hívták meg prédikátornak. Oláh Sámuel kórósi lelkész hét évig volt tanító, mielőtt prédikátor lett.

A református lelkészek és tanítók képzettsége, iskolázottsága a társadalmi helyzetüknek lényeges eleme. 1780-ig a mai Magyarország területén csak Debrecenben és Sárospatakon képeztek református tanítókat és lelkészeket. 1801-ben Pápán létesült református kollégium, 1836-tól már Kecskeméten is képeztek lelkészeket.7

A Felsőbaranyai Református Egyházmegye Debrecen anyaiskolának a partikulájához tartozott. A felsőbaranyai egyházmegyében 1817-ben lelkészi állásban lévő 63 lelkész közül 54 lelkészről van adatunk, közülük 49-en végezték tanulmányaikat Debrecenben, a lelkészek 77,8%-a tehát a debreceni kollégiumból került ki. A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészeinek képzése Sárospatakon folyt. Ugrai János kutatása szerint az 1807-1808. évben az egyházkerület mintegy 200 lelkésze közül csak egy olyan volt, aki Sárospatakon egyáltalán nem tanult.8 Ehhez képest a felsőbaranyai egyházmegyében a lelkészek 7,9%-a biztosan nem az anyaiskolában végezte tanulmányait. Hárman Pápán, egy-egy lelkész pedig Sárospatakon és Maros- vásárhelyen tanult, kilenc lelkészről nincs adatunk.

A tanítóknál még rosszabb ez az arány, hiszen csak az egyharmaduk végezte tanulmányait Debrecenben, 17,9%-a Pápán, a többiek Sárospatak, Csurgó, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös iskoláit látogatták, nyolc tanítóról nincs adat. (2. táblázat)

2. táblázat. Református lelkészek és tanítók tanulmányainak helye (1817f

Iskola

Lelkészek

%

Tanítók

%

Összes

%

Csurgó

2

5,1

2

2,0

Debrecen

49

77,8

13

33,3

62

60,8

Kecskemét

2

5,1

2

2,0

Kiskunhalas

2

5,1

3

2,9

Nagykőrös

2

5,1

2

2,0

5 SZELÉN YI 1917.164.

‘MNL BaML XII. 14. Vajszló 435. 7BUCSAY 1985.198.

“UGRAI 2007. 161.

9MNL BaML XII.14.

144