Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

1706: Halasi Mihály a „ma nem említendő zavargás idején1’ futásban keresett menedéket, és kétökrös S2ekérrel, amelyet a község közös ajándékaként kapott, Nagykőrösig menekült.

1709: Virág Sámuel, aki az akkori évek pestise előtt és kezdetekor, a ragálynak esett áldozatul.

1710: Halasi (Kis Halasika)20

1714: Dantsházi Sámuel, aki 3 év után Apostagra ment.

1717: Bánhorváti György Bogdányból, Három vagy négy évet töltött itt majd Bátára helyezték, és egyike volt azoknak, akiket Jáni Jakab bátai apát hatalmas fakereszt cipe- lésére kényszerített.

1720 körül: Dolotsa Gergely, akit hat év után Madocsára helyeztek.

1726: Tzeglédi János hat éven át, végül haláláig (1742) magánemberként itt élt.21

1733:Tatai István, Poroszlón, majd Csákváron volt iskolamester, majd Abán hét évig lelkipásztor. O, amikor hetedik évét töltötte, a templom bejáratánál szélütésben meghalt.22

1739: Ónodi Márton. Öt 1744-ben július hónapban Patatics Gábor kalocsai érsek magához hívatta, megfeddette: katolikus szülőktől született gyermekeket keresztelt, s nem ajánlotta magát őexcellenciája kegyelmébe. Néhány napig őrizetben tartották, s akkor engedték el, amikor a helység bírója és jegyzője lefizettek 12 forintot a kötelesség elhagyása miatt, és három lakosért (Szűts János, Simon János és Illyés Mihály) 20-20 forintot Házi György bácsi prépost és kalocsai választott generális vicariusnak, mert római katolikus szolgálót tartottak. 1750-ben innen Faddra helyezték át.23

1750. szept.18: Pálfalvai másként Kövi Gergely egykor a sárospataki kollégium polgára, s ott Beleznai generális fiának magántanára, majd patrónusától támogatva külföldi akadémiákat látogatott. Ő kezdte az első anyakönyvet vezetni. „Ő hallgatóit igen szorgosan buzdította, hogy profán munkákkal ne tegyék profánná az úr napját (vasárnapot), s rábeszélte a szenátorokat, hogy néhány botütés büntetésének terhe alatt ők se hagyják el vasárnapokon a falut, hacsak az nem kikerülhetedenül szükséges.” Aztán őt, miután négy évet s valamennyit itt kitöltött, 1755 májusában Soltra helyezték. Ott 1760. január végén halt meg.

1755: Bíró Mihály, kinek atyja a kecskeméti Bíró Mihály csákvári lelkipásztor, a debreceni kollégium polgára volt nyolc évig, aztán két évig a nagykunkardszagúj szállási (karcagi) iskola rektora, végül a bázeli akadémia tagja. Miután itt két évet és három hónapot gyenge egészséggel kitöltött, 1757-ben a kocsi egyházközség pásztorává hívták meg.

20FÖLDVÁRY 1898.1. 288. Az 1713-as zsinatnál Halasi György szerepel bogyiszlói prédikátorként, kivételesen a tolnai egyházmegyében. Horváth 1988. 140.

21FÖLDVÁRY 1898.11.1898. 8. Az 1731-es esztendőben említik Ceglédi Jánost.

22FÖLDVÁRY 1898.11.1898.69. Az ő időszakában 1736-ban említik Csapó Istvánt, aki feleségét elhagyva Rácországban törvénytelenül új házasságot kötött.

23HORVATH 1988. 142. Állítólag civakodó és részeges természete miatt.

110