Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

Borbély József összeírásának kiemelkedő adatai

Bonyhád legrégibb lakói tehát református magyarok voltak, akik lelkésszel, tanítóval rendelkeztek, s a birtokukban levő imaházukban szabadon gyakorolták vallásukat. Am a bonyhádi uradalom I. Lipót 1681-es rendelete alapján imaházuktól, paplakuktól és iskolájuktól megfosztotta őket, s így kénytelenek voltak innen elmenekülni.3

Bonyhád 1720-ban települt be újra református magyarokkal, akiknek 1721-re sárral tapasztott, fonott falú imaházuk is volt, haranglábbal. Az évtized végére tucatnyi magyar család települt be Bonyhád területére.4

1723 körül a Német-római Birodalom különböző tartományaiból Kun Ferenc római katolikus vallású német lakókkal népesítette be azt a városrészt, amely később Németfalu (Deutschdorf) névre hallgatott. 1724-ben szerződött a talán Fuldából érkezett bonyhádi német telepeseivel. A szerződés 18 telepes nevét közli, akikhez hamarosan újabb telepesek csatlakoztak. 1727-ben alakult ki a római katolikus egyházközség, agyaggal bevont, szalmával fedett kápolna épült fel, bajor stílusú Szűz Mária-szoborral.5 Valter János volt a tanítójuk, Dragosits János Márk a papjuk.6

Bonyhád faluba egymás után beköltöztek evangélikus lakosok is, részben a Német Birodalom különböző falvaiból, részben a néhai gróf Claude Florimond Mercy de Argenteau által a környező, újra betelepített falvakból.7 De a Türelmi Rendelet kihirdetéséig az evangélikusok hátrányos helyzetben éltek Bonyhádon. Ugyanis semmiféle vallásgyakorlási lehetőséggel nem rendelkezve római katolikus pap és tanító alá voltak rendelve, és 1770-1781 között, amikor Vinkler katolikus pap költségén fényes katolikus templom, papiak és ispotály épült, számos alkalommal kellett igen megterhelő kézi és igásrobotot teljesíteniük.8

1728-ban még 42 magyar és 15 német család lakta a települést külön bíróval.9 Ez az etnikai arány a vallási türelmetlenség és a további németek (sváb katolikusok valamint württembergi és bajor evangélikusok) betelepítésének következtében teljesen megváltozott. 1748-ban a 2 földesúri, 4 nemesi és 3 szabados család mellett itt élő 40 adózó család közül már csak 11 magyar és 29 német.10

Az 1741. és 1745. évi összeírások bizonyítják, hogy a Perczelek befogadták a zsidóságot, az első 4 zsidó család nevével ekkor találkozunk.11 A magyar és a német mellett a zsidóság vált a későbbiekben Bonyhád harmadik meghatározó etnikumává.

3 VISITATIO 1820.

4SOLYMÁR 1997. 260.

5 SOLYMÁR 1997. 260. VISITATIO 1820.

6 SOLYMÁR 1997. 260. KÉRI 2000. 332.

7SZITA 1996. 68-70. Kéri 1996. 75. VISITATIO 1820.

8 VISITATIO 1820.

’SOLYMÁR 1997. 261.

'"SOLYMÁR 1997. 261.

"SOLYMÁR 1987. 21. SOLYMÁR 1997. 261. SZŐTS 2000. 67.

107