Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
Jakab Georgina Meghalt igézetben, avagy mágia és boszorkányság a reformáció korában Tanulmányom címének és egyben témájának apropóját a Budapesti Hírlap 1853. április 26-i számában megjelent cikk adta, melynek címe: Somogy, április 18. A cikkben többek közt boszorkányságról, kuruzslásról olvashatunk: „Mindazon sérelmes csapások, melyeket a keresztény] vallás a korszükségelte újítások, s e%ek nyomán keletkezett szakadások, véres háborúk, stb. miatt eleitől fogva szenvedett, korántsem vétethetnek tekintetbe, azon sebhez képest, mely különféle, jelesen: babona, kuruzslás, boszprkányozás, bűvölés, betegre olvasás, igézjs, rontás, vesztés stb. nevek alatt azEndorbeli boszorkány1 2 3 4 óta, a világ minden részeiben lakó keresztény felekezetek vallási életébe beljebb beljebb eszi magát. Ugyanezen közleményben, a továbbiakban az alábbi érdekességet találjuk:,,Z\7<?zzz kevésbé segíti elő a pórnép között a boszorkányság hivését a nép kezén forgó Sibylla, Csízió1 stb. és a czjgányasszony ok kártya általi s az ember tenyerébőli jóslása. — De nemcsak a pórnép, hanem a miveit osztály egy része is hiszi a boszorkányságot. Mi több még pap is találkozott, ki Inkén 1817- ben az anyakönyvbe, egy kis gyermek neve után, a halálozás nemét mutató rovatba eyt írta be: meghalt igézjsben. (!)’* Alaposabban utána kutatva az inkei református anyakönyvben a halotti bejegyzések közt, az 1807. évben mégis találtam a kérdéses esetet. 1807. március 13-án Czippán György fia, István 1 esztendős korában elhunyt. A nyavalya című rovatban, ahol a halál okát volt szokás feltüntetni, ezt olvashatjuk: igézetben5. Vajon mitől is olyan furcsa ez az eset? Egyrészt már maga a halálok is elég kirívó: „Igézetben.” Másrészt a bejegyzést végző személye. Ugyanis az nem volt más, mint egy református lelkész, Földvári Szükh Péter6, akiről annyi adatot sikerült fellelnem, hogy 1798- ban felszenteltetett béci lelkésznek és 1830-ban halt meg Kaposszentbenedeken. További adatot nem találtam róla. Nem ismerjük a személyes hitbeli meggyőződését 'Arnold György (1781—1848): zeneszerző, karmester. Arnold György harmadik színpadi műve két név alatt is bejárta az országot. Debrecenben 1837. február 21-én adták elő a következő címmel: A gotthardhegyi boszorkány. HONMUVESZ 1837. Más városokban Az endorbeli boszorkány cím alatt, mint ismeretlen szerző művét mutatták be ugyanezt a darabot, de mindenhol feltüntették, hogy zenéjét Arnold György szerezte. 2Somogy, április 18. Budapesti Hírlap, 1853. április 26. 488. 3 Csízió: naptár, mely természetesen a csízión kívül más részeket is, álmoskönyvet, horoszkópot, időjós- lásokat tartalmazott. 4 Somogy, április 18. Budapesti Hírlap, 1853. április 26. 488. 5 Igézet: nézéssel való rontás, szemmel verés, másképpen szemverés. A csecsemőknek szinte minden betegségét a szemverés eredményének tartották. 79
