Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)
A messzelovaglás
142 új helyzetnek megfelelő összeköttetést. A lövészárkok közt is telefon tartja fönn az érintkezést és ha az ellenséges lövedékek eltépik a huzalokat, a telefonista tüstént a színhelyen terem, hogy a megszakadt összeköttetést helyreállítsa. Nagy bátorság, lélekjelenlét és kellő intelligencia kell ahhoz, hogy valaki jó telefonista lehessen. Ilyen telefonista volt Jósika Miklós, a budapesti 15 cm tarackosztály szakaszvezetője. 1915 május 3-án az ellenség heves rohamot intézett az ostrei magaslat ellen. A legtüzesebb harc közben észrevették, hogy az ellenség lövedékei elszakították a távbeszélő vezetéket, mely a mi lövészárkainkat és a tüzérség megfigyelő-állását összeköti. Jósika szakaszvezetőt küldték ki, hogy a vezetéket helyreállítsa. Az ellenség tüze záporozva áradt arra a területre, melyen a szakaszvezetőnek át kellett haladnia, a hős telefonista azonban nem törődvén vele, munkáját nyugodtan elvégezte. Alig állította helyre az összeköttetést, ismét eltépték az ellenséges ágyúk a vezetéket. Jósika másodszor, sőt harmadszor is megcsinálta az összeköttetést. Eközben ráakadt Dobránszky hadapródra, akit egy gránát földhöz vágott és súlyos sebesülten feküdt a harctéren. Jósika ölébe vette a sebesültet és nem törődve a tűz von allai, melyen keresztül kellett haladnia, az ütegállásba vitte. Ha valaki, Jósika Miklós szakaszvezető bizonyára megérdemelte az ezüst vitézség! érmet, mellyel kitüntették. A messzelovaglás. Hogy a valódi lovas katona és a lova, ha muszáj, mit nem tud véghez vinni, azt megmutatta Ludüig Antal tizedes, a negyedik huszárezred daliája. Hírszerző különítménybe volt beosztva, mely föladata
