Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
I. DOKUMENTUMOK
Nagyhajmási evangélikus egyházközség templomépítésének ügye265 28. a. Nagyhajmási evangélikus egyházközség kérvénye a pécsváradi főtiszthez Nagyhajmás, 1840. április 9. 28. 738. p. die 9. április 840 Tekintetes Nemes és Nemzetes Pribék Félix Úrnak, a Nagyméltóságú Magyar Királyi Udvari Kamara Pécsváradi (Pétsvári) Uradalmi Praefectusának benyújtandó alázatos esedezése a belölírt gyülekezetnek Tekintetes Praefectus Űr, Nagy bizodalmú kegyes Urunk! Minekutána eddigi isteni tiszteletre rendelt imádságos szobánk mind kicsinysége, mind öszvedüléssel fenyegető volta miatt kénteleníttetnénk egy másik imádságos különös házat építeni, melyet az oskolaházunk fundusán266 felemelni óhajtanánk is, de a megkívántató építési szereknek megszerzésére képesek nem volnánk, mindnyájan szegénységgel küszködő jobbágyok lévén, bizodalmunkat pedig a könyörülő Úristen után leginkább a nagyméltóságú földes uraságunkban helyeztetjük, hogy jó szándékunkat szokott kegyességgel boldogítani fogja, melytől indíttatva bátorkodunk az idemellékelt könyörgő levelünket a nagyméltóságú királyi kamarához alázatossággal bényújtani, melynek sikerülése végett mély alázatossággal könyörgünk tekintetes praefectus urunk előtt is, hogy ezen esedezésünket a nagyméltóságú uraságunknál nemes leikével elölmozdítani, s feltett szent célunknak elérésében hathatós segedelmet nyújtani kegyesen méltóztatnék, mély jobbágyi alázatossággal s tisztelettel lévén Tekintetes praefectus úrnak, Nagybizodalmú kegyes urunknak fejhajtó szolgái 265 Nagyhajmás a mágocsi vallásalapítványi uradalomhoz tartozott, amely a pécsváradi közalapítványi kerület része volt (Id. Borsy J.: A feloszlatott szerzetesrendek javai. 107-109.). A nagyhajmási evangélikus lakosok új imaházat kívántak építeni. Az építkezéshez az uradalomtól fát, téglát, zsindelyt kértek. Az iskolaház telkén tervezték az építkezést, ám az uradalom tiszttartója a temetőt jelölte ki az imaház helyéül. Az építkezés még hat év múlva, 1846- ban sem kezdődött el. A nagyhajmási lakosok és a tiszttartó is a kerületi főtiszthez fordult, hogy döntsön a telek kérdésében. Pribék Félix helyettes főtiszt a helyszínen tett látogatása után salamoni döntést hozott, a község választhatta az általa kért iskolatelket, de építkezhettek a tiszttartó által javasolt temetőben is, vagy akár egy zsellértelket is megvehettek. 266 oskolaházunk fundusán: iskolánk telkén 77
