Kovács Eleonóra (szerk.): Dokumentumok az MNL Baranya Megyei Levéltárából - Forrásaink a reformációról (Budapest, 2018)
II. Protestánsok Baranya megyében 1848 És 1944 között
A Mohácsi Református Egyházközség kérelmei temetőjük ügyében322 7. a. A Mohácsi Református Egyházközség egyháztanácsa temetője bővítését kéri Mohács, 1897. december 19. 112/896. A mohácsi ev. ref. gyülekezet egyháztanácsától. Tekintetes Városi Képviselő-testületnek Mohácson A mohácsi ev. ref. gyülekezet temetője közel állván ahhoz, hogy rövid idő múltán teljesen betelik, a mohácsi ev. ref. gyülekezet egyháztanácsa ennek következtében oly célból keresi meg a legnagyobb tisztelettel Mohács városának tekintetes képviselő-testületét, hogy tekintve egyházunk tagjainak szegénységét, tekintve az egyházunkra nehezedő számos egyházi és iskolai terhet és kiadást, tekintve továbbá azt, hogy az egyházak részére a temetőhöz szükséges területet a nemes város323 szokta eddig is megvenni, legyen kegyes a város képviselő-testülete egyházunk részére az özvegy Fülöp Józsefné-féle területet, mely betelendő temetőnknek közvetlen szomszédjában van, megvásárolni, és a mohácsi ev. ref. gyülekezet számára temető helyül átengedni. Szabad legyen reménylenünk, hogy a nemes város azon atyai gondoskodását, melyet legközelebb szíves volt gyakorolni a róm. kath. egyházzal szemben, midőn annak 7. 322 A törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi Lili. törvénycikk 22. §-a kimondta, hogy „temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek”. Ahol viszont fennmaradtak a felekezeti temetők, ott a községnek egyformán kellett, hogy gondoskodjon minden felekezet temetőjéről. A mohácsi református temető ügyében a gyülekezet több kérelmet is beadott a képviselő-testülethez. A képviselő-testület a református temető bővítésére 1897-ben 300 forintot szavazott meg az 1898. évi költségvetés terhére (Id. MNL BaML V. 61. a. 8/1897.). A gyülekezet azonban kevesellte a 300 forintos támogatást, ezért folyamodványára 1898-ban a képviselő-testület hosszas vita után egy hold temetőföld vételéről döntött (ld. MNL BaML V. 61. a. 8/1898.). A következő évben a képviselő-testület a református egyházközség kérésére 1000 forintot szavazott meg a református temető bővítésére. 500 forintot az 1900. évi és 500 forintot az 1900. évi költségvetés terhére, hogy megvehessék a bővítéshez szükséges másfél hold földet. A képviselő-testület a közel 12 000 fős római katolikus felekezetnek 1500, az 1495 fős református felekezetnek pedig 1000 forint támogatást biztosított a temetőjük nagyobbításához (Id. MNL BaML V. 61. a. 144/1899.). 1898-ban a képviselő-testület tulajdonjogilag is átíratta a református gyülekezet nevére a református temetőt, amelyet még 1864-ben vettek a gyülekezetnek (MNL BaML V. 61. a. 184, 303/1898.). 1899-ben pedig a református temető hídjának kikövezéséhez adtak VA idom követ (Id. MNL BaML V. 61. a. 54/1899.). 323 Mohács sohasem volt nemes (szabad királyi) város, hanem csak szabadalmas mezőváros (1840-1868). 99
