Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
7á6 A SZABADSÁGHARCZTÓL ezek után Tolna-, Verőcze-, Baranyavárniegye és Pécs szab. kir. város küldöttségei tisztelegtek. A törvényhatóságok után a tisztelgők hosszú sora jelent meg. Délben a püspöki palotában, a katli. kör helyiségében, a papnevelő intézetben és az irgalmasok rendházában díszlakoma volt. Este kivilágítás és szerenád. Hetyey Sámuel 1845-ben született a vasmegyei Hetye községben, régi nemesi családból. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte s aztán belépett az esztergomi papnevelő intézetbe, a hol kitűnő sikerrel végezte a theologiai tanulmányait. Már a gimnáziumban is élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki és a szombathelyi önképző körben nagy becscsel bírnak most Hetyeynek gimnázista korából kelt irodalmi tanulmányai. Pappá csak huszonöt éves korában szentelték és pedig 1870. év augusztus havának 2-án. Szomorján volt segédlelkész. Kiváló képessége és nem mindennapi készültsége csakhamar magára vonta Simor János bíboros herezegprimás figyelmét, a ki Esztergomba helyezte át. Mint esztergomi belvárosi káplán se működött sokáig, mert Simor rövid idő múlva kinevezte a nagyszombati főgimnázium tanárává. Ez állásában bő alkalma nyílott Hetyeynek bizonyságot tenni kiváló pedagógiai képességéről. 1874-ben Simor az esztergomi szeminárium tanárává és tanulmányi fölügyelőjévé nevezte ki. Tizenegy éven át élt Hetyey e nehéz kettős hivatásának. 1885-ben a bécsi Pazmaneum spirituálisa lett, a hol nyolcz évig a legegyháziasabb és leghazafiasabb szellemben vezette a növendékek nevelését. Itt bő alkalma nyílott megismerkedni Magyarország és Ausztria főúri családjaival s többek között a Szőgyény- és Kállay-csa- ládoknál a hittant tanította. Vaszary Kolos herezegprimás 1883-ban az érseki iroda igazgatójává nevezte ki. 1894-ben kanonok lett; 1896-ban czímzetes apát ; de továbbra is megmaradt az érseki iroda élén. Még püspökké történt kineveztetése után is több hétig vezette a prímási irodát. A pécsi püspöki egyházmegye kitűnő főpásztort nyert a legszebb erényekkel ékes papban, derék, lelkes és tudós hazafiban, t. Őfelsége I. Ferencz József\ jóságos királyunk, első Ízben 1852-ben látogatta meg Pécset. Junius hó 28-ik napján volt itt. Másodszor 1880- ban, szeptember 24-én szerencséltette látogatásával a várost. Ez alkalommal két napot töltött Pécs falai közt. A dóm fölszentelésekor harmadszor volt körünkben. ____-4893-ban II. Vilmos német császár, Albert szász király és Lipót bajor uralkodó herczeg látogatták meg Baranyát. A bellyei uradalomban szarvasokra vadásztak. A németek hatalmas császárjának annyira tetszett a Dunamellék vadregényes és gazdag vadállományt! vidéke, hogy 1897. szeptember havában ismét eljött. Frigyes főherczegnek, a bellyei uradalom földesurának s vele Baranyának két koronás vendége volt ekkor: I. Ferencz József, a magyarok királya és II. Vilmos, a németek császárja. 1893-ban Kardos Kálmán, 1897-ben Fejérváry Imre báró, főispán fogadta Mohácson az érkező uralkodókat. A német császár mind a két főispánt kitüntette a porosz korona-renddel. I. Ferencz József király
