Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB IDŐKIG. 699 a függetlenségi nyilatkozat Baranyában s Pécsett kihirdettessék s hogy tisztújítás tartassák. A vármegyéhez ugyanama rövid két nap alatt, míg uralma Pécsett tartott, nem volt ideje nyúlni, bár előzetesen a vármegye több helyén találjuk működése nyomát; Pécs városában azonban megtartotta a tisztújítást. Scyto vsky püspök, ki a magyar érzelmű Pécs városában a legnép- szerüíTénebb alak volt, sehwarz-gelb érzelmeitől vezérelve már Batthyány feltűnésekor megakadályozta a papságot, hogy a közgyűlésen részt vehes- Üén s a vármegyének a domestika-adót elvből nem fizette meg. Közkézen forgott egy rajz, mely az igen tótos magyarsággal beszélő püspököt jirótos-tóJ ruhában ábrázolta csípős versek kíséretében. A püspök nem látta magát biztonságban Pécsett s május első napjaiban állítólag álruhában Miholjácz felé megszökött a vármegyéből s Slavónián át Kanizsa felé (hol el is fogták s több ezer forinttal kellett magát kiváltania) Bécsbe menekült. A püspöki palota tehát üresen állván, Majtliényi kormánybiztos ide helyezte lakását s kihirdette, hogy a püspöki palotában naponta délelőtti 10-AÍ2 óra között fogad el hivatalos látogatásokat. Időközben megérkezett a honvédek mellé a falvakból a rendezett általános fölkelés folytán összesereglett nép is, melynek számát Kelemen kanonok mintegy 10.000 emberre teszi, kik előtt a függetlenségi nyilatkozatot kihirdették. A császáriak se maradtak tétlenül. A junius hó 11-én kivonult hor- vát katonák csak segélyért futottak. Yisszamenet a föllázított túro- nyiakkal összevesztek s azután azzal bosszulták meg magukat, hogy mikor a császári had Pécs ellen indulva visszajött, Túrony egy nagy részét fölégették. A császári had ama helyes véleményben lévén, hogy a baranyai fölkelők erkölcsi nyomást óhajtanak Eszék ellen gyakorolni, megtették intézkedéseiket annak ellensúlyozására. Stokucha őrnagy, kinek nevét az emlékiratok több helyen „Stokutyára“ ferdítették el, junius 5-én a St.- Georges hadtesttel Siklósra szállott s visszatérvén Pécsről a liorvátok, elsőben is Mraovics kapitányt egy nagyobb csapattal kémszemlére küldötte Pécs felé. Ez idő alatt a fölkelő népség július 9-én Garé felé vette útját s azon keresztül húzódván, 10-én a délelőtti órákban elérte Túronyt, hol megszállott. A fölkelő hadat Marócsay nevű preorans vezette, ki semminemű hadi ismerettel néni bírt s kit a túronyi jegyzések tábornoki megbízottnak neveznek. A népség legnagyobb része a Dráva-vidékéről való magyarság volt, kaszákkal, fejszével s szuronynyal fölfegyverkezve. A több ezernyi hadban alig volt kétszáz fegyveres, az egész fegyelmezetlen sereg. Megérkezvén a fölkelők Túronyba, fölmutatták Kossá Dániel átiratát a föltétien engedelmességre. Majd a hadakat akként helyezték el, hogy a Túronytól délre lévő völgy nyugati emelkedésén s dombján, mely erdőterületet képezett, mintegy 300 embert re 11 delte k_el őcsapatnak, a többi
