Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A LEGÚJABB IDŐKIG. 698 Az érzület Pécsett ugyanaz vott, csakhogy nem merték mutatni, mert hisz előre kellett látniok, hogy ily haderő mellett, Eszéknek, végtámaszuknak nemsokára el kell vesznie. Trebersberg, ki előbb nagy tevékenységet fejtett ki Batthyány Kázmér ellen, most Nugent táborszernagy egy hadosztályától segítve már január 30-ikán csekély ellenállás után, mivel Batthyány a várost a nép érzülete iránti tekintettel kímélni akarta, a külvárosokat elfoglalta. A vár átadásához azonban leginkább belső indokok és viszályok járultak. A magyar kormány ugyanis számtalan teendői között elmulasztotta a várat kellőkép megerősíteni, s mikor azt Pénz őrnagy indítványára el is rendelte, Eder Frigyes vezérőrnagy, ki csak akkor jött a várba, a megerősítést igen hiányosan vitte keresztül.1) A tisztek az a része, mely előbb is a császáriakhoz tartozott, most is inkább oda húzott. Ehhez járult a magyar tisztekkel való ve- télykedés, mert Batthyány Kázmér inkább ezeket alkalmazta a portyázásoknál, miért amazok előre elhatározták, hogy a várat az első alkalommal föladják. Hozzá járult még ehhez a katonaság meglazulása is. Az utolsó napokban ugyanis heeresztették a nagyobbrészt baranyai és tolnai honvédekből alkotott várőrséghez női rokonaikat, feleségeiket, kik elmondták, hogy most egész Magyarország meghódolt s hogy Windisgrátz megengedte, hogy ne katonáskodjanak, hanem menjenek haza. Ily beszédek behatása megcsökkentette a fegyelmet2). A magyar kormány a várbeliek hangulatának emelésére a vár körüli portyázásra Nemegyey őrnagyot küldötte egy csapattal, ki hihető, a Dráván innen tanyázott, de oly ügyetlenül viselte gondját hadának, hogy egy részét Nugent elfogta és másik része Hadik táborába menekült.3) Pécs város pedig valószínűleg katonai meghagyásra, már február 7-én hirdetményt bocsátott közre, hogy „bár Nemegyey lázitó csapatai legyő- zettek, (?) mivel az ellenkezővel mindenfelé lázitás történik, a város tud- tul adja, hogy a hamis hirek terjesztői rögtönitélő biróság elé fognak állíttatni“. A várat különben 5000 fegyveres őrizte, mely három havi ele- séggel s kétezer mázsa lőporral birt. Batthyánynak tisztességes kapi- tulatiót ajánlottak, de melyet el nem fogadott. Pár nap múlva Batthyány t Debreczenbe hívták, hová ez el is ment, bízva a vár erkölcsi erejében, miután a kormány az ő támogatására, ki oly katonai erélyt kifejteni tán nem tudott, úgy Eder ellenőrzésére Földváry Lajos honvéd ezredest küldötte Eszékre s azt tejhatalommal ruházta föl. Mint említők, Batthyány azt a parancsolatot adta ki a város iránti kíméletből, hogy arra ne lőjjenek, ha csak az ellenség tömegesen nem jönne. Batthyány távozása után az őrség szemeláttára állította föl 60 fontos bateriáit, anélkül, hogy ebben megakadályozták volna. Rácz és 0 Gélioh II. 102. — 2) „Pesti Hírlap" 1849. május 2-ki szám. — 8) Horváth Mihály „Szabadságharcz.“ II. 326.)
