Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
680 A SZAB ADS AGHARCZTOL Kázmér grófot Baranyavármegye főispánjává s e kinevezésről ugyanama kelettel a belügyminiszter a vármegyét is értesítvén, már május 4-én közgyűlést hívtak össze a teljesen népszerűvé vált új főispán beiktatására. A közgyűlést megelőző napon (május 3-án) a népség a vidékről összesereglett. A meghívottakkal együtt mintegy 5000 vidéki volt akkor Pécsett, mikor Batthyány Kázmér gróf bevonulását tartotta. Szinte lehetetlen leirni a hullámzó néptömeg lelkesedését és éljenzését. Este a várost kivilágították és lobogós és fáklyásmenet vonult zeneszó mellett az új főispán lakása elé. A községek mindegyike saját lobogójával jelent meg Pécsett, mely, a leiró szerént, már maga is 354 lobogót tett ki. Képzelhetni e fölvonulás elbűvölő hatását ! () A főispán beiktatásánál nem tartották meg a régi szokást, hogy azt istentisztelet előzze meg. A miniszter az 1848. évi 16. t.-cz alapján elrendelte, hogy a gyűlésre minden község küldjön egy képviselőt. Az 1848-ik évi május 4-ike tehát az a nevezetes nap, melyen a nép először élt politikai jogaival. A vármegyeházán mintegy 1600 emberből álló tömeg sereglett össze s a közgyűlést szabad ég alatt tartották meg. Az új főispánért, az ősi szokás szerént, egy küldöttség ment Maj- thényi József báró elnöklete alatt. A vonatkozó okiratok fölolvasása, az eskü letétele s a háromszori fölemelés után már nem a karok és rendekhez, hanem az igen tisztelt vármegyei közönséghez intézve szavát tartotta meg Batthyány beiktató beszédét, melyet a közgyűlési jegyző teljes szövegében megörökített. Ez a nevezettnek politikai hitvallását képezi, mely szabadelvüségében teljesen a kor színvonalán áll, mérsékletével pedig csodálkozást gerjeszt, hogy mily maehiavellistikus kényszer sodorhatta őt a szakadásba. Magától érthető, hogy ily körülmények között Scytovsxky Márton első alispán beadta lemondását s vele együtt a tisztviselők ama része, mely még a konzervátiv gárdához tartozott. A főispán első alispánul Máj- thényi József bárót jelölte ki. Előléptetést nyertek, mint főbirák: Bartos Ede Pécsett, Jeszenszky Ferenez Szent-Lőrinczen; mint szolgabirák pedig: Balogh Károly, Bencze Ignácz, Kossá László, Darázsy Gábor, Szemelics Ferenez. A közgyűlés számtalan teendői között egyik első helyet a követválasztási kerületek számának s határainak megállapítása képezte, melyre nézve a gyűlés egy negyven tagú bizottságot küldött ki, élén Siskovics Józseffel. A választmány akkoriban Baranyavármegye lakóinak számát 223.725 lélekben állapította meg; ez alkalommal a törvény szerént a vármegyét hét választókerületre osztotta, mivel pedig eddig a vármegyének hat járása volt, e járások legnépesebbikét, a mohácsi járást, két választó- kerületre osztotta, u. m. a pécsváradira és mohácsira. E kívül a dárdai, siklósi, biikkösdi, mágocsi és német-üröghi kerületek a szolgabirói járások 0 Pesti Hírlap 1848. május 18.
