Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A szabadságharcztól a legújabb időkig.

A Párisban, utána Bées, majd Pozsonyban lefolyt események s Budapesten a márczius 15-ike mint egy-ugyanaz égiháború villámcsapásai zúgtak végig Európán és Magyarországon is. Mohács mezőváros az elsőnek dicsekedhetik azzal, hogy a márczius 15-iki pesti események hírét egy komáromi kereskedőtől megtudta, ki meghozta egyúttal a sajtószabadság első termékeit; a tizenkét pontot és Petőfi „Talpra magyar“ költeményét.

A hajóállomás mellett, Bárány József dohánykereskedése volt gyűlhelye a lelkes fiatalságnak s innen terjedt villámgyorsan az újjászületés bűvös hire és Mohács nem is késett e fölötti örömének azonnal kifejezést adni. Hatos Gusztáv mohácsi főjegyző (történetkutatónk atyja) tüzes beszédekkel járta végig az utczákat és a nép a sóház kétfejű sasát leszedte s a fekete- sárga kaput és korlátokat nemzeti színre föstötte be.

Márczius 18-án azonban már Pécsett is plakátok jelentek meg „Éljen a király, éljen a haza, éljen az alkotmányos szabadság és békés egyetértés“ nagy betűs kezdettel, melylyel Pécs város tanácsát és közönségét a tizenkét reformpontnak megvitatására a városi tanácsterembe meghívja. Ugyancsak márczius 19-én tartotta a vármegye is gyűlését, melynek az általános öröm kifejezése és a már érintett_új követválasztás mellett az is czélja volt, hogy a népet a váratlan átalakulásra előkészítse és annak önkényes és forradalomszerü keresztülvitelét megakadályozza. E végből a gyűlés a vármegye egyes járásaiba követséget küldött, a népet a kellő mérsékletre és az uraságokat az engedékenységre fölszólítandó, mire csakugyan nagy szükség is volt. így tudjuk, hogy Mágocson, az akkori hegyháti járás központján, husvét, másodnapján megtartott népgyülésre J(XX) embernél több jött össze, hol Majthényi József is megjelenvén, fölolvasta az új törvényeket. Varjú Ferencz jegyző és Szabó Adóm gyógyszerész szónok-