Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

672 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL Miksa orvos volt. A vándorgyűlés akkor nem vonta vissza magát a közönségtől, mint utóbb ; 445 összegyűlt vendégét Pécs a legszivélyeseb- ben fogadta és a gyűlések egészen népszerűek voltak. A gyűlések nagyobb irodalmi munkásságot indítottak meg Pécsett, így Scytovszky megbízta Haas Mihály akkori bölcsészet-tanárt, hogy Baranyavármegye ismertetéséül egy „Emlékiratot“ szerkeszszen, melylyel a tudósoknak kedveskedjék s a megjelent mű sok tekintetben az iróvilág előtt forrás gyanánt szolgál ma is. Pécs város ez esemény emlékére érmet veretett, melyből egy példányt 3276. sz. alatt a vármegyének is küldött. A természettudósok Batthyány Kázmér gróf meghívására Harkányba rándultak, vizsgálat alá véve annak gyógyvizét, melyet csak 1823-ban födöztek föl, mikor Batthyány Antal gróf ott árkot huzatott. A gróf, hogy vendégeit meglepje, a Harsány-hegyre, mely élével fordul Harkány felé, nyolczvan öl fát vitetett s azt a lakoma alatt meggyujtatta, mi a csúcsos hegynek tűzhányó kinézést kölcsönzött.' A nádor 1846-ban töltötte be hivataloskodásának jubileumát; az ün­neplést november 5-ére tűzték ki, melyre Baranyavármegye is készült, de a nádor ekkor már beteges volt és mellőztetni kívánta a tisztelgéseket. Betegsége halálos kimenetelű volt. Baranyavármegye három havi gyászt rendelt el a nemzettel együtt küzdő nádorért. 1847. év február 18-án tar­tották meg érte a gyászistentiszteletet és a követeknek utasítást adtak, hogy fia, István főherczeg nádorrá nevezése mellett kardoskodjanak. István nádor, hogy Magyarországot megismerje és magának nép­szerűséget szerezzen, körutazást tett. így Baranyavármegye is részesült ama szerencsében, hogy őt körében üdvözölhette. István kir. helytartó 1847. év szeptember 17-én szállt ki hajójából Mohácson, miután ott a vasas-németek fölött szemlét tartott s a püspöki kastélyban megtekintette Dorfmeisternek a mohácsi vészt ábrázoló festményét s egy órai késede­lem után megindult Pécs felé, hová tiz órakor este érkezett meg. Az érke­zőt már a város határán kívül fogadták a megyei katonaság és a városi fáklyás lovasok. A várost kivilágították, mely a jövőknek remek látványt nyújtott. Legjobban kitűnt a sok közül a magasan fekvő vármegyeház és a városház tornya. A hivatalos és ünnepi fogadás a város sorompóinál volt, honnan a kivilágított utczákon keresztül a püspöki palotába hajtat­tak. A néptömeg nagyobb része a vártemplom előtti téren foglalt állást. István főherczeg és Scitovszky kiléptek az erkélyre, hogy a kivilágított sétatér tündéri fényében gyönyörködhessenek, melynél még jobban meg­nyerte tetszésüket Nagy József eredeti eszméje, ki a téren túl lévő kert­jében emelkedő nyárfáját világította meg föltűnő modorban, a Pichler- család pedig kerti kioszkját ragyogtatta bengáli fényben. Másnap délkor kezdődtek a tisztelgések. Először a papság jött, majd Majláth vezette Bárány a vármegy ét. Tolnavármegye Örményivel jött, ki fontos és úgyszólva politikai beszédet tartott. Somogy vármegye, majd Pécs következtek ezután. Ennek szónoka Somsicli kir. tanácsos volt. Végül

Next

/
Thumbnails
Contents