Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
670 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL a kormány érdekeit látta támogatottnak, megelőzte a város kérelmét és azt az utasítások 8-ik pontjába vette föl. A protestáns papság is folyamodott, vigye a vármegye az országgyűlés elé, hogy a kath. papság ne szedjen tizedet a protestáns hívőktől, mit az országgyűlésre már elutazott követeknek a vármegye, miután a kérelem későn érkezett, utánuk küldött. A vármegyén alig volt változás, csak 1844-ben mondott le Kardos a másod alispánságról, mire Somsich főispán sebes postával küldte levelét, melylyel e tisztségre Grál Nándort helyettesítette. Ezzel egyúttal megürült a követség és szükségessé vált újra követet választani. Maga a főispán beteg volt és baranyai teendőit nem végezhette. E nem épen kellemes munkát Czindery László, Somogy vár megye főispánja vállalta magára, kinek, mint tudjuk, birtokai egy része Baranyában feküdt, háza voll Pécsett s vármegyénk ügyéi iránt élénken érdeklődött és tevékenyen is részt vett. Az április 22-kén megejtett követválasztás alkalmával Scitovszky Mártont, a püspök öesesét egyhangúlag kiáltották ki követnek, kit a közjó iránti buzgalmáról, csendes és szilárd jelleméről ismert a választók serege. Czindery László itt működése alatt újra felébresztette az eszmét, hogy a vármegyének a magas dombon épült szűk megyeházától okvetlenül meg kellene szabadulnia és ajánlotta a vármegyének, hogy vegye meg az irgalmas szerzet akkori nagykertjét és oda építse a vármegye- házát. Az eszmét elfogadták, meg is bízták Windisch építőmestert egy megyeház tervének elkészítésével és egyességet kötöttek a rendház főnökével, hogy a kertet 49,800 írtért megveszik és miután Windisch a kívánalmaknak megfelelő megyeház építésére a kertet kicsinylette, alkut kötöttek még a kert déli oldalán lévő 10 kisebb ház tulajdonosával 29,000 frtban, hogy így a vármegye főbejáratát a siklósi országúira helyezhessék. Mind e dolgokban Czindery László maga járt el, mint a kiküldött bizottság elnöke. Végleges elintézésének akadályát képezte, hogy az irgalmasok provincziálisa, kinek beleegyezése, nélkül a kertet eladni nem lehetett, időközben meghalt, várakozni kellett tehát, míg újabb provincziális arra az engedélyt meg fogja adni. Ez alatt Windisch elkészült a tervezetekkel, mely szerint a vármegyeház 122,274 írtba, a börtön helyiségek 35,046 frtba kerültek volna. Sajnos, hogy Czindery László, ki az eszmének éltető lelke volt, egyéb teendői miatt az ügy vezetéséről lemondani kényszerült. így noha még az ő idejében a szükségelt pénzösszegre a megadóztatási terv is elkészült, a dolog egyelőre abba maradt s a rögtönösen bekövetkezett nagy átalakulások az események színpadáról az eszmét is véglegesen lesöpörték.1) A követek az országgyűlésről csak 1844. deczemberben jöttek vissza. A beszámoló beszédet ifjú Majlátli tartotta, előadván, hogy három év leforgása alatt több előlépés történt az üdvös reformok és a gyakorlati 1) Kj. 1844. 1002—1845—2096.
