Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
652 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL hazafias ellenzéket képező Baranya se maradhatott menten a kémkedés csclszövónyeitől és következményeitől. Nunkovics Ignácz volt ez időben a mecsekháti járás főbírája, ki az akkori idők kifejezése szerént, oly kihágást követett el, melynek következtében Szél Mihály meghalt. Az esemény bűnügyet képezett. Lehet, hogy a vármegye talán mint tisztviselővel szemben kissé kíméletesen viseltetett, mert a Nun ko vics-csal ád általában tisztelt volt ; tagjainak nagyobb része papi pályán szerepelt. A kíméletes eljárás a kormány fülébe jött s a király az ügy megvizsgálására Balogh Péter zólyomi főispánt küldötte kir. biztosnak, ki 1815-ben levelet intézett a vármegyéhez az ügy megvizsgálására, de megírta, hogy egyúttal a panaszokat is, melyek őfölségé- hez a magistratuális tisztviselők ellen beadattak, meg fogja vizsgálni. -— Úgy látszik, hogy senki sem érezvén magát bűnösnek, nem igen féltek a titkos följelentésektől még akkor se, mikor nemsokára reá a kir. biztos néhány panasz, illetve följelentés másolatait előre azért küldötte le, hogy azokat a gyűlésen fölolvassák, hogy ki-ki elkészülhessen védelmére, mire ő is személyesen megjelen. Ez már súlyosabb dolog volt, mert a panaszokat fölolvasták ugyan, de nem vették jegyzőkönyvbe. Még föl sem ocsúdott a vármegye álmélkodásából, mikor fölülről egy följelentést egyenesen a vármegyéhez küldöttek, jelezvén, hogy Pécsett egy hazardjáték-társaság szövetkezett, mely kártya mellett tivornyával tölti idejét. Köztük több vármegyei úr, katonatiszt és más nemesek s ezek orrt kaptak ily dolgok eltűréséért. Balogh Péter levele az év végén jött, de a következő év (1816.) elején a Száva vidékén kiütött a pestis, mely csakhamar már a Dráváig elterjedt és Baranya vidéke életveszélyessé vált. A kormány reáparancsolt a vármegyére, hogy állandó egészségügyi bizottságot szervezzen és az hetenként tegye meg jelentését a helytartótanácshoz. Ilyen körülmények között a kir. biztos nem mert Pécsre jönni, sőt az egész év folyamán a főispán se volt itt, holott tisztújítás éve is lett volna, melyet fölsőbb meghagyás folytán is mellőzni kellett, az lévén a kormány czélja, hogy a szabad választás mellőzésével a főispán által való helyettesítés lépjen érvénybe és az „alkotmány bástyái“ összeroskadjanak. Balogh Péter biztos nem kis meglepetést akart szerezni a vármegye urainak, mert nem kevesebb mint nyoiczvanra ment a panaszok száma, melyek a kémrendszer szervezése folytán Baranyából beküldettek. A kama- rilla e többnyire magyarul irt leveleket el se olvasta, hanem küldte a biztos kezeire. Az év végén, mikor a halálvész szűnni kezdett, elővette e följelentéseket és arról győződött meg, hogy huszonkettő azokból, melyeket Baranya egyes falvaiból küldtek, csak e községek urbáriális viszonyaira vonatkozó panaszokat tartalmaz. Ezenkívül ötven följelentésben oly egyszerű panaszok foglaltattak, melyek elintézése a vármegye hatáskörébe tartozott. Látható ebből, hogy a kémrendszer szervezésére kiküldött egyének nem tudták teljességgel megérteni czéljukat. Habár nem tudjuk a följelentők neveit, de a följelentések az egyes falvakból is beküldetvén, látható,
