Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZIG. 641 meg Pécsett a vármegyei közgyűlést. Az adminisztrátort ez alkalommal külön küldöttség hozta el a vármegyeházára, melynek szónoka Dezerinszky (Ország) János, Károly kanonok volt. Miután az adminisztrátor a fölsőbb- ség által küldött esküt letette, beszédet tartott a gyűléshez, melyben ékes szavakkal adta elő, hogy édes atyja huszonnégy évig állott a vármegye élén, melyet az uralkodók Magyarország egyik első vármegyéjének tartanak (primis huius regni provinciis aecenseri svevit) és hogy minő kedves e vármegye neki, hová mint egészen ifjú nem egyszer jött s a hol a közélet első elemeit tanulta megismerni. — A főispáni adminisztrátor beszédére Roller József nagyprépost mondott költői lendületű választ, melyben a vármegye és főispán közötti viszonyt a házassággal hasonlította össze, melyben, hogy ez elválás által okozandó nem csekély keserűséget megédesítse, arra kérte a főispán őfölségét, hogy maga helyett az ő egyetlen fiát adhassa a gyászoló vármegyének, stb. Az október elején tartott közgyűlésnek más fontos politikai okai is lehettek. Tudjuk ugyanis, hogy a király már az augusztus 30-án kelt leirattal, október 13-ára országgyűlést hirdetett. A politikai helyzet szorongatott volt s az elkeseredett kedélyek izgatottak, holott nagy és gyors segélyre lett volna szükség. A közgyűlési jegyzőkönyvek egy betűvel sem említik, hogy ez ország- gyűlési meghívót megkapták, vagy azt a vármegyegyülésen kihirdették volna. Valószínűleg az itt, lévő elégületlen elemekkel szemben Végh István utasításait várták, ő azonban csak későn ért ide és követ gyanánt az alig pár napra megnyitandó országgyűlésre magával vitte Kajdocsy Antalt, a vármegye rendes követét. A jegyzőkönyvek csak annyit bizonyítanak, hogy Kajdocsy október hó elejétől egészen november közepéig nem volt Pécsett s ezalatt Kapuráry, a másik követ, itthon tartózkodott. Ez az események rendkivüliségének róható föl. Közvetlenül az országgyűlés megnyitását Ferdinánd főherczeg 25.000 főnyi hadtestének majd teljes megsemmisülése előzte meg. Maga a király a csatatérről jött haza az országgyűlést, megnyitani, melynek ajánlatai őt ki nem elégítették. Az országgyűlés rövid is volt és Bécs már november 12-én megnyitotta kapuit Napoleon előtt, mit deczember 2-án az auszterliczi csatavesztés követett és Ferencz császár birodalma alapjában megrendült. Bécs e megszállását Baranyára nézve az teszi nevezetessé, hogy 7. Ferencz ide küldötte a harcz tartamára második nejét, Mária Teréziát, ki I. Ferdinánd szicziliai király leánya és őfölsége, jelenlegi uralkodónk öreganyja volt s a harczok alatt Siklóson a Batthyány-családnál tartózkodott. Az alig 34 éves fiatal kuátynő már a következő évben befejezte földi pályafutását. Volt tehát elég ok arra, hogy a föntjelzett országgyűlés a jegyzőkönyvekben meg sem említtessék. Magát az inzurrekcziót azonban meg kellett említeni, melyet az országgyűlés október 27-én ajánlott föl. A követ a vármegyét a gyors eljárás miatt, mivel az ellenség az ország szélein tartózkodott, azonnal értesítette, a nádor még az nap irt a vármegyére, 34
