Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSAGHARCZIG. C.15 nagyobb kegyben részesíteni és azért rendelte el a nyugdíjat és tekintve, hogy ezután azok a főispán helyét pótolják, szüntette meg a választást és a hivatalok a kir. biztos útján töltettek be és alispánnak Sauska Fe- rencz kir. tanácsost nevezte ki. Az intimátumot az 1786. év márczius 6-iki ülésben olvasták föl, mikor Hoitsy Mihály rövid magyar beszédben előadta, hogy az új rendszer behozatalával Széchenyi adminisztrátortól nyert hatalmat és pecsétet Sauska Ferencz kezeibe bocsájtja. Sauska és utána Petiiő Imre főjegyző a vármegye nevében rövid latin szónoklatot tartott és a vármegyegyülés leverten oszlott szét. Innen kezdve azután csak eleinte volt néhány közgyűlés. Augusztus és szeptember hónapokban már csak mindennapi dolgokat látunk. A jegyzőkönyveket sem így nevezik, hanem naplóknak (diarium), mely ügyek elintézésében, hogy kik vettek részt, azt föl se jegyezték, mert csak a hivatalt viselő egyének az alispánnal élükön gyakorolták a jogszolgáltatást. Az újítások azonban folyton követték egymást. így 1786-ban jött az adószedés újabb rendezése, a hajózási igazgatósági hivatal fölállítása, újabb intimátum a vallási ügyekre, másik a nem katholikusok iskoláit szabályozó rendelet, a kerületi pénztárak szervezése, a gyógyszertárak szabályozása, a tanulók ösztöndíjainak szabályozása, a vegyes házasságoknál a katholikus papságnak adott reverzálisok kérdése, az egyházi alapok szabályozása, az ügykezelés újabb rendezése és az ég tudja mi minden. A régitől teljesen elütő szokással, hagyománynyal és előítéletekkel ellentétes dolgok, melyeknek ily gyors egymásutánban felét se lehetett végrehajtani. A vármegye naplói tele vannak ilyen különféle rendelkezésekkel. A főis- páni adminisztrátor ezek mellett szorgalmasan dolgozott, mert határozatai és utasításai tömegesen jöttek. Nem lakott ugyan Pécsett, de leveleinek keltezése után 6—7 napra már a gyűlés asztalán elintézést nyertek. Minden fontosabb ügyet az adminisztrátorhoz küldött a vármegye; tanácsa és helybenhagyása nélkül mit se tettek. Ezenkívül is tömegesen jöttek a minden kicsinységre kiterjedő fölsőbb utasítások, úgy hogy a vármegye tulajdonképen a közügyekkel alig foglalkozott, hanem csupán az utasítások és rendeletek érvényesítésével. 1786. év november 9-én vezették be József császárnak 42616. sz. inti- mátumát, mely Budán 1786. év október 6-án kelt és behozta az iskolákba a német nyelvet. Az eredeti nyomtatott okiratot, melyet József imperator maga irt alá, a jegyzőkönyv Írója benhagyta a naplóban és az ma is ott van. November 15-től kezdve már németül vezették a vármegye jegyzőkönyveit, melyeket, úgy látszik, Petrovszky Sándor irt, ki a magyar urak közül talán legjobban tudott németül, hanem dicséretére válik az a rossz németség, melylyel azokat megírta. Például : No. 1903 : „Der Baranyavá- rer Bezirk Oberstulrichter sendet ein den Ausweis derem sämtlichen Stiftungen, welche in dem Baranyavárer Bezirk bestehen sind.“ Végzés: „Dieser wird unterdessen bis aus dem rückständigen Mohacser Bezirk ein gleicher eingesendet wird unter die Acten gelegot.“ Képzelhető, hogy
