Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
öi2 À TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL í^64. év január 1-én kelt intimátum szerént őfölsége Végit Pétert, Baranyavármégye főispánját az ügy lebonyolítására királyi biztosnak nevezte ki oly utasítással, hogy a felek között a kiegyezkedést kísérelje meg, annak módozatába azonban ne avatkozzék ; ha a felek nem egyezkedhetnének, a peres részekbe vezesse be a várost s a káptalan csak birtokon kívül folytassa perét, mint azt az 1782. év márczius 26-án kelt intimátum- ban jelezte, a perek ez esetben folyjanak tovább, melyekről a vármegyétől, valamint a kir. biztos működéséről kimerítő tudósítást vár. A káptalannak Pécs város ellen annak kicsapongásai miatt emelt panaszát, valamint Pécs nemeseinek ugyanez időben kelt panaszát a vármegye a kir. biztoshoz utasította. Végit Péter Barányavármegye főispánja, ki egyáltalán nem tartózkodott Pécsett, megjött, hogy az egyességet megkísérelje és 1784-ben október 25-től egész november 15-ig itt töltötte idejét a nélkül, hogy a káptalannal valamire mehetett volna. Ez nem adta ki az okmányokat, bár mint hiteles helyről, azt okvetlen ki kellett volna adnia. A káptalan azonban ellene szegült az egyezkedésnek, sőt annak is, hogy birtokon kívül folytassa pereit. Azonban, hogy Végit a helyzetet tisztázza, nyomozás útján összeállított egy táblázatot, melyben a káptalannak, templomnak, szemináriumnak, az elhunyt Klimó püspöknek összes pécsi birtokai jogi természetük szerént osztályozvák. Ama birtokok után ugyanis, melyeket a káptalan adomány útján nyert, vagy melyek adományi természettel bírtak, miután a neo - acquistica comissio Pécsett több birtokot adományozott, még mielőtt a püspök azt megnyerte volna, a káptalantól nem követelhettek adót. E táblázathoz, mely a területek nagyságát is jelezte, térképet is csatolt a kir. biztos, melyen a tulajdonosok külön-külön színeket nyertek s a teljes áttekintést megkönnyítették. Ez összeállításból látható, hogy Klimó püspök örököse, Klimó György kapitány, a belvárosban öt házat, a budai külvárosban két malmot bírt (köztük a papir-malmot is) ; külsőségben pedig huszonnyolez helyen volt földje, rétje, szőllője. Végh Péter működésének eredménytelenségéről a várost már november 10-én értesítette s ugyan a helytartótanácshoz is fölterjesztette kínos munkájának eredményét. Ha a perek csak oly egyszerűek lettek volna, mint, a hogy itt a könnyebb áttekintés végett kivonatosan ecseteljük, úgy a kérdés megoldása tán nem ütközött volna nehézségekbe, de a kérdés alatti birtokok nagy tömege s az egyes birtokoknál a jogi állapotok különfélesége a megoldást igen megnehezítette. Fölsőbb határozatok elsőben is két felé osztották az anyagot akként, a mint azt vagy a határperek sorába lehet vezetni, vagy a vita alatti területek a határokon belül feküsznek. A határpert, mely főképen Csurgóra vonatkozott, a királyi tábla előtt kezdte meg, honnan József uralma alatt a kerületi táblához került, majd ismét a királyi tábla folytatta azt ; hozzájárultak a kisebb perek. Mindezeket a káptalan, hogy röviden végezzünk, elvesztette; a városi iratok jegyzékei sze
