Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL 586 ______Lhirdették. Az okmány, mely Pécs városának egyik alapokmányát képezi, 32 pontban dönti el Pécs város panaszát a püspök ellen s ezen fölül négj' pontban a püspök panaszát a város ellen. Rövid tartalmuk megmutatja, mi fölött támadt köztük ellenkezés : hogy a püspök hivatalnokainak a városi lakósok elleni ügyei nem terelhetők az úriszék elé, de a városnak sincs joga, az úriszék elé idézetteket a megjelenésben megakadályozni; a tanács határozatai a tanács által hajtandók végre, habár az uriszékhez fölebbezték is az ügyet s az uriszék is maga hajtja végre határozatait. Nem akadályozhatja a város a jus gladii- nek saját területén való végrehajtását sem. A 20—60 botbüntetés végrehajtását rendesen a pécsi piaczon eszközölték, mi a lakosságnak fölötte kellemetlen lehetett. Hozza a város gyorsabban határozatait s ha a püspöki tisztek ellen folyik az ügy, abba senki bele ne avatkozzék. A város adókivetésénél két uradalmi tiszt legyen jelen s a mennyiben a városra vetett adó igen súlyos, hasson a püspök oda, hogy az az igazság határai közt megkönnyíttessék. Az adózástól csak azok a birtokok és házak mentesek, melyeket a nova donatio kijelöl. Isi jegyző bécsi útjában elköltött 700 frt nem tekintetik a város pénztárából fedezettnek. A város fölszabadítására kivetett s be is szedett adó, mely ellen egyesek részéről panaszok merültek föl, nem tekinthető igaztalanul szedett adónak. A pálinkamérés az uraságnak, a sörmérés a városnak tartatik fönn. Bár a vásár engedélyezése uri-jog, de a püspök utasíttatik, hogy azt mindig megengedje. A tizedek, a bírót se véve ki, megadandók. A szemináriumhoz a vizvezető járást a város tartozik megépíteni, isi jegyzőnek, ki időközben harminczadossá lépett elő, nem lévén semmiben bűnös, a még járó jegyzői fizetése kiadandó. A püspök utasíttatik, hogy a csendet s békét a veszekedő felek között igyekezzék föntartani. Páter Bartha jezsuitát pedig utasítja, hogy a kir. határozmányok magyarázatától magát tartsa vissza. Sem e határozat, sem az új on választott alispán nem voltak képesek a békét megteremteni a város és a vármegye között. Ugyanez évi október 3-án tartott vármegyei gyűlésen már ismét Pécs városnak a helytartótanácshoz intézett panaszát olvasták föl, mely ez alkalommal az alispán ellen irányult, mint kit a püspök Pécscsel szemben teljliatalmazottjának s az uriszék elnökének tett meg, ki velük oly gőgösen jár el, őket annyira kínozza, hogy a városi jegyző már el akar Pécsről költözni; a városi bíróval mint valami inassal bánik s hajdúival ellenőrizteti ; egy városi iparost húsz garas végett tizenkét írttal megbüntetett; a pékeket, mert nem fehérbe öltözködtek, börtönbe vettette ; a pécsi küldöttség tagjait be akarta záratni ; a helyettes bírót, mert hívására azonnal nem jött, elfogatta és elzáratta; a városi tisztújítást augusztus 3-ára 1 fizte ki, de meg nem tartotta, miből az származott, hogy sokakat az uriszék bot- és börtönbüntetésre Ítélt. A választásra a hadnagyokból saját magának előre pártot szerzett, kik izgágát csináltak a nép között s a városi tanácscsal tartókat az uriszék előtt bevádolták. Ez volt Pécs város panasza, melyre azonban nem teljesített az alis
