Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL 5r8 A panaszuk arra irányultak, hogy a város falusi borokat hozott be kimérésre s hogy a püspöki erdőben károkat okozott. Az uriszék kis dologból nagyot csinált s ezen fölül nem a várost marasztalta, hanem a bírót s városi tanácsot, kiknek vagyonát lefoglalták s elvették. Ezek a végrehajtás ellen állottak, mire ismét vád alá kerültek, mert a püspök hatalmi jogkörének megsértése s a subordinate megtagadása miatt panaszl emelt s vizsgálatot rendelt el. — A város védelmére kelt elöljáróinak s mikor a tisztújítás jött, azokat rövid úton megtartotta és a tisztújítást meg nem engedte, mire a püspök a királyhoz fordult panaszával s a két fél egymás ellen támadva mindenféle apró bosszantással paprikázta meg a keserű falatot. Az uraság kifogást emelt s tiltakozott a korcsmák szaporítása ellen, a város pedig a,z uriszék határozatait nem engedte kifüggeszteni és hogy püspöki őrök álljanak a város kapuinál a kiviendő s behozandó tárgyak ellenőrizésére ; ügyüket regnikoláris bizottság elé is vitték s a király másod ízben is küldött ki bíróságot. Pécs város panaszának megvizsgálása, szóval a veszekedések egész 1727-ig tartottak s csak Nesselrode életének vége felé állott be a béke. Oka e veszekedésnek részint a minden oldalról megtámadott püspök rossz kedélyhangulatában s részint alattvalóinak ebből származó elkeseredésében keresendő. Pécs város azonban egyre emelkedett, több s több nemes tette ide lakását ; a történet tudománya iránti érzék is fölébredt, megtudták azt, hogy Pécs minő kiváltságokkal rendelkezett hajdan s a püspökkel kötött egyes- ség nyűgnek kezdett föltűnni. 1738-ban Pécs város a helytartótanácshoz folyamodott, hogy régi kiváltságait, melyeket hajdan a királyoktól nyert, újra megerősítsék; kérvén az adó- (tributum et tricesima) és vámmentességet, A helytartótanács a kérelmet leküldte a vármegyéhez, hogy a földesurat hallgassa meg s mondjon véleményt a kérvény fölött. Az időben lett Berényi Zsigmond a főispán, a püspök, a pécsi földesúr, ki a lefolyó küzdelmekben Baranyavármegyét mindig a maga részén s mindig Pécs ellen találta. A kormány pedig politikai okokból főleg a városok előnyére működött. A vármegye Pécs kérdésének elintézésénél iparkodott azt az amúgy is nyughatatlan Mohács ügyével azonosítani és ezzel az ügyet zavartabbá tenni. 1742-ben a pécsi püspök ama panaszszal fordult a vármegyéhez, hogy Mohács a kialkudott 1500 irtot egyszer fizette meg, azért egy új urbárium kidolgozásáért esedezik. A vármegye a kidolgozott új urbáriummal Mohács ellen 900 írt évi fizetést állapított meg, de a község ezt nem fogadta el, majd más súrlódások is merültek föl s Mohács az ügynek a helytartótanácshoz való fölterjesztését kéri, mi meg is történt. A vármegye által adott informáczió Pécs kérdését is érinti. Mohács időközben megszerezte az okiratot, melylyel 1734-ben a püspök és káptalan osztozkodtak s a melyben Mohács csak 500 írttal szerepelt, ezt külön terjesztette föl, míg a helytartótanács előtt a vármegye a püspököt hosszas indokolással védelmezte. 1743-ban a helytartótanács visszaküldte Mohács és Pécs városok ügyeit, mindkettőben a városokra nézve olyan kedvező s nem is
