Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
552 A TÖRÖK KIŰZETÉSÉTŐL irt a kamarához, mely a bevándorlókat a vármegyébe utasította. Az ily ~telepűl5k Az urasággal csekély szolgálat-teljesítéssel megalkudván, kezűi et, legesen csak az első évben, utóbb megyei határozat szerént két évig nem űzettek contributi»il. 172b-ban tizenkét községet találunk, mely ez évben először fizet a rendesnél kisebb adób^Acözségek Fazekas-Boda, Ké- ménd, Szederkény, Szajk, Varasd, Nyomja, Himesháza, Szabar, Lipova, Monostor, Nyárád és Nagyfalu. Ez utóbbit leszámítva, a többi ma is német község. Honnan vándoroltak Baranyába a németek, azt teljes bizonyossággal nem tudjuk. Lehet, hogy bevándorlásuk idejében az egyes uradalmakkal szerződéseket kötve, egyik-másik helyen annak emléke fönnmaradt volna, ha e szerződések megmaradnak. Bizonyos csak annyi, hogy e népség egyes csoportokban jött, rokonság, ismeretség okozták, hogy egy faluban telepedtek le. Ők képezték a falut is, habár kevesen voltak is és bátran föltehető, hogy a honnan egyik falutag származik, a többi is onnan való. Ritkább az eset, de megtörtént, hogy kisebb vándorcsoportok összeverődtek, habár különböző vidékről valók voltak és egy nagyobb csoportot alkottak. Ilyen azonban alig van egy pár. Némely uraság, mint a pálos-szerzet, nagyon iparkodott puszta telepét, habár kedvezmény árán is, mielőbb benépesíteni és ezért több és több vándorcsoportot vett föl. Innen származik Mágocs gyors népesedése. A bevándorlók legnagyobb része csakhamar elfelejtette régi hazáját s ma már senki se tudja azt. Ellenben a csiszoltabb népség továbbra is összeköttetésben maradt a régi hazában lévő rokonokkal, ismerősökkel, sőt nem egy a bevándorlókból régi hazájában örökrészt hagyott, melyet később követelt, vagy legalább kérdést tett miatta és megtörtént az is, hogy az odavaló hatóságok a távoli rokon örökjogának kijátszását nem engedték meg, hanem keresték az örökség gazdáját. A mennyiben akár az itteni lakó, akár az ottani az örökség rendbe hozatalát hivatalos úton szorgalmazta, annak emlékét a vármegyei hivatalos iratok megőrizték.x) E vármegyei bejegyzések alapján és mintegy mutatóul közlünk néhány följegyzést, melyek a tárgyat némileg megvilágítják. Fogl József szebényi lakos, Babenhausen községben, Fölső-Ausztriá- ban, 300 frt örökséget keres. Erb Melchior szűri lakos, Veiberczből ered, mely a szommerczi prépostság tartozéka. Albrecht János zsibriki lakos Olbeshamból ered, a würtembergi hegységben. Ecker Katalin és Gasper János bükkösdiek örökségét Ley grófnál tették le Blieskastelben. Lang, Schweiderin, Angela nagy-páli lakósok a trienti herczegségben laktak, Neukirchen községben. Liebler Mihály puszta-bányai (ma Új-Bánya) lakos Erbenbachban tútorán keresi örökségét. A Schmidt-család Villányban Geisz községből való a fuldai kerületben. Keszler Jakab és Terézia má- 1 1) Nem lehetett föladatunk, oly nagy és közel két századra kinyúló levéltárat, minő a baranyavármegyei, ívről ívre átböngészni, mert ez maga évtizedekig tartó munkát igényelne, csupán azokat jegyeztük föl, melyek kutatás közben kezeinkhez jutottak.
