Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADBA GH AKCZIG. 523 Caprara-birtok : Siklós város, Nagy-Harsány, Adorjás, Piski, Kórós, Rád, Czun, Kémes, Szaporcza, Tésenfa, Kovácshida, Osepely, Szerdahely, Palkonya, Csehi, Ipacsfa, Viszló, Márta, Terehegy, Harkány, Gyűd, Sza- bóes, Tótfalu, Kis-Harsány. Breuncr-birtok : Meeske, Kistelek, Monosokor, Nagy-Csány, Zaláta, Dinnyeberki, Helyesfa, Szent-Lórián, Cserdi, Csonka, Mindszent, Kacsóta, Nagy-Váty, Szent-Erzsébet, Beczefa, Nagy-Peterd, Botvka, Büdösfa, Szent- Gyenes, Rónátfa, Gadány, Boda, Uj-Mindszent, Baksa, Ózd, Tésen, Regenye. Passardi-birtok : Pellérd, Arányos. E kívül vannak még Pécs, Gercsón, Szekcső, Hidas, Nagy-Kozár. Összehasonlítván ezt egy 1717-ből származó összeírással, azt tapasztaljuk, hogy több, előbb még nem létező községet újra megemlít, melyek mintegy halottaikból később támadtak föl. Ilyenek Békefa, Zsemenye, Vókány (Yákánya). A papi vagyont már fölosztották. Ebből a káptalané : Kisdér, Kis- Szent-Márton, Hirics, Veiti, Lusok, Kemse, Bogdása, Bicsérd, Zók, Málom, Bosta, Szilvás, Szőke, Szalánta, Németi, Cserkút, Kővágó-Szőllős, Töttős, Bakonya, Egerszeg, Barátur, Szakály, Kováczéna, Rákos, Pölöske. E kívül Garé a préposté, Varjas és Velin más egyes kanonokoké. A Batthyány-birtokokat teljességben adja : Kütölfalu, Szőkéd, Birján, Lothárd, Kassa, Pétra, Magyar-Peterd, Herénd, Málom, Bol, Tites, Virágos, Borjád, Kis-Budmér, Nagy-Budmér, Bélvárd, Jakabfalu, Iván, Palkonya, Kövesd, Vákánya. : A XVII. század yégén s a következő század kezdetén, mikor e nagy allodinmok keletkeztek s a vármegye gyökerében alakul át. annak beléleté- ről vajmi keveset tudunk. Nagy György László idejének legnagyobb részét nem tölthette Pécsett. A vármegye igazgatását Pávics Ferencz vezette, ki már Nagy előtt kezébe vette a vármegye ügyét, melyről, úgy látszik, az időben senki se gondoskodott. Később Pávics szolgabiróságot vállalván, Nagy György a megyei ügyek vezetését Habcz Gábor Lászlóra bízta, mint helyettesre, a nélkül, hogy e különben ügyes egyéniség állásának valami neve lett volna. ________ _ Bárányavármegye jegyzőkönyvei 1698-ban kezdődnek s az első kötet 1711. év közepéigóerjed. Az első feljegyzett gyűlést 1698. év junius 3-án tartották meg s először is Zayner Györgyöt kétszáz forint fizetéssel jegyzőnek választották, ki az esküt le is tette. Még ez évben három gyűlést tartottak, melyet az alispán, kit a jegyzőkönyv meg nem nevez, saját lakására hivott össze. Az alispán valószínűleg Vagy György László volt, kinek háza a mai király-utczában állott. A közgyűlés tárgyai a katonaság részére szedett szükségletek körül forogtak. A főcomissárius Keszler Erneszt János ; szolgabirák Pávics Ferencz, Karácsonyi István, Szíjártó György, Ribics Mátyás. A püspök képviselője a gyűléseken Pólyák János, ki később a megyénél szerepelt.
