Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A SZABADSÁGHARCZtó. 499 hogy ez összeírásban a helységek neveit úgy elferdítették Vincens és hasonló utódai, hogy azokra még a helyi viszonyokkal ismerős is sokszor alig bír ráismerni. Pl. Doron, Igut, Derehot, Gasat, Wolga, Billan stb., melyek alatt Turony, Gyűd, Terehegy, Kásád, Boly és Villány értendők. Az összeírások e tökéletlensége okozta, hogy az intéző körök mindig újabb embereket küldtek, minden újabb összeírásra újabb, határozottabb kérdések megfejtését tűzvén ki nekik föladatul, melyek azonban a viszonyokkal nem ismerős ember előtt annak igazi képét homályosabbá tették s a sok évről-évre való összeírások mellett hosszú évek sorára volt szükség, míg a zavart állapotokat csak kissé is rendezhették. A későbbi összeírások legtöbbje csak néhány falura, vagy egy vidékre terjedt ki, a mint azt szabályozni, adományozni akarták, vagy a neo acquistica comissio igényei, újabb telepedések, adókirovási czélok kívánták. Csupán egy összeírás van 1096-ból, melyet Csanaki Mihály veszprémi kanonok s apát, úgy Szigszi kanonok teljesítettek. Ez összeírás az egész vármegyét fölöleli s úgy látszik, a kivánalmaknak végre megfelelt, bár ebben is vannak hibák, mert több községet kétszer is fölvévén, mint pl. Bisztricze, Bakócza, Farkasfa stb. községeket, általános adatait csak megrostálás mellett lehet használni. 1) Kiküldötteik megjegyzik, hogy e nyomorult vármegye (miser comitatus) csak most szabadulván ki a török járom alól, eddig tőle semmi nyugalma nem volt s a folytonos hadi fölvonulások miatt valóságos csatatérnek vehető, melynek még a török időben is négyannyi lakója volt. Összesen 273 lakott községet találtak, illetőleg írtak össze Baranyában. Számadásuk végén mégis azt jegyzik meg, hogy Baranyában 254 község van, mi a valónak meg is felel, mely összegből le kellene számítani Mosgó, Szent- Egyed, Szent-László, Báttaszék, Nyék, Décs, Mányok. Váralja, Czikó, Máza, Győré községeket, melyeket a küldöttek Baranyához csatoltak. Látni való, hogy nemcsak a lakosság nagy része hiányzott, de a falvaknak is V* része, melyek a török hódoltság előtt léteztek. A följegyzett falvak a többnyire máig létezők, de jegyeztek föl ma már nem létezőket is, minők Pakos, Szent-Pál, Baski, Nyerges, Mikó, Emény, Bekefa stb. A vármegyének lakossága általában magyar, csak Pécsett, találunk német lakosságot s Pécsváradon néhányat, ráczság azonban több van, Pécset is bele számítva, összesen negyvennégy községben. Ezek vallását nem jegyezték föl, de a később elősorolandó görök kath. vallásu községek mind benne vannak s azon kívül ama községek is, melyek lakói ma is katholikus ráezok. Vannak ezeken kívül községek, hol a ráczság a magyarsággal vegyest lakik, minők Laskó, Duna-Szekeső, Kékesd, Nádasd, Hidasd. Némely községeket, minők pl. Sásd, Rácz-Tőttős stb., melyek előbb virágzó görög katholikus rácz községek voltak, az összeírás föl sem említ. !) Lásd „Országos Levéltáriban.
