Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
474 A MOHÁCSI VÉSZTŐL Eszéken kívül Pécs ostroma idejében a hadak egy része bekalandozta egész Baranyát s fölpörkölte a törökök nevezetesebb hadi pontjait. Ezek voltak : Mosiatz (Mohács), Nostat (Nádasd), Sas (Szászvár), Bardar (Babarcz) és Sechzchuh (Duna-Szekcső). Az elinduláskor a német hadak egy része, úgy a Labenek Ferencz kapronczai hadnagy vezetése alatti hajdúk a vár elé állottak, hogy a távozóknak hátvédül szolgáljanak ; különben is az nap oly nagy köd volt, hogy kőhajításnyira se lehetett látni. Ugyanakkor csak egy faluba s csak másnap értek Szigetvár falai alá, itt is a kapuk elé állottak a kirohanás meggátlására, míg nyolezszáz, prédával megrakott szekér azon elhaladt. Később utánuk mentek ugyan a szigetiek és negyven németet levágtak, de húsz török is elesett s aztán más úton haladtak Segesd felé. Zrínyi e téli hadjáratát, jegyzi meg Bubies,x) egész Európa méltó elismeréssel és dicsérettel halmozta el. A pápa és Lipót magasztaló leveleket Írtak neki, XIV. Lajos tízezer tallért küldött hozzá a költségek némi födözésére s franczia pairré nevezte ki ; a spanyol király az arany gyapjas-renddel ajándékozta meg; költségeket küldtek más fejedelmek is, sőt birodalmi lier- czeggé akarta őt a császár tenni, mit azonban ő szerényen visszautasított. Csakis befolyásos ellenségei kicsinylő nyilatkozatainak kifolyása lehet tehát Wagner Ferencz nyilatkozata,2) hogy e téli hadjárat Zrínyinek mérhetetlen hírnevet szerzett, a töröknek kevés kárt okozott, a császárnak kevés hasznot hozott. Zrínyi támaszkodott arra, hogy a nagy török haderő a hidnélküli Dráván csak akadálylyal fog átjöhetni s ezért kora tavaszszal Kanizsa ostromlását kivánta megkezdeni; óhajában megakadályozta őt a király márczius 18-án kiadott engedélyének 24 napi késedelme, míg az Zrínyi kezeibe került és ellenlábasának, Montecucolinak késedelme, úgy, hogy az ostrom Hohenlohe, Zrínyi és Strozki vezérlete alatt csak májusban indult meg; ugyanekkorra a boszniai beglerbég az eszéki hidat újra fölépítette s Dárdát megerősítette. Köprili nagyvezér át is jött a hidon és Siklóson már levelet irt Kanizsára utasításokkal, Pécsett megnézte a leégett területeket, utána Csankal nevű hídnál (ma Csakadia), mely két órányira volt Szigettől, értekezett Gurazi Mohammed pasával (május 25.), ki Kanizsa állapotáról értesítette, Szigeten fogadta a pozsegai basa tisztelgését, haditanácsot tartott további utjának irányára nézve. Köprili ez alkalommal nevezetes haddal ment keresztül Baranyán, harminczezer embere volt. A további események már nem tartoznak Baranya történetéhez. Kanizsát ugyan elhagyták az ostromlók, Köprili végleg elpusztította Zerin várát, de Szt.-Gothárdnál fényesen megveretett (ez volt Montecucolinak egyedüli igaz győzelme), mit a szégyenletes vasvári béke követett. E békekötést 16—18 évig tartó szélcsend követte ; a török vesztesége mellett is megelégedhetett az elért eredménynyel. Ez idő Baranyában, mely akkor, mint láttuk, mélyen benn volt Törökországban, minden jelentékeny mozzanat nélkül enyészik el. 6 Mars-Hungarica 53. — z) Histor. Leopoldi M. 144. lap.
