Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

Á MOHÁCSI VÉSZTŐL 468 Pécs megostromlására Zrínyi lovas hadaival előre indult, mit a törük- ség látván, a budai kapunál kirohanást tervezett; Zrínyi ideje korán észre vette ezt s megakadályozandó, lovasai egy részét leszállíttatva, a kiroha­nást iontartotta mindaddig, míg a főhad dél táján meg nem érkezett, mely aztán az egész várost körülvette. A bajor választó és Puchard báró a hegy felől, a vaskapunál foglalt állást. A moguntiai s kölni hadak Van der Leyen s Waldek gróf veze­tése alatt, valamint Zrínyi gróf a légrádi hajdúkkal, úgy a császári Pic- colomini és a bajor választó két-két ezrede a budai kapu vidékén szervezte magát. A münsteri, brémai, würtenbergi stb. hadak, a Piccolomini lovas­ezred Hämmerling báró vezérlete, úgy Sárkány algenerális veze­tése alatt hat csapat magyar lovas a siklósi kapu támadására helyeztet­tek, végül a szigeti kapunál a neuburgi, luneburgi, brémai, pomerániai, würtenbergi lovasok Ilabach prefectus vezérlete alatt készültek támadásra. A várost övező fal igen rossz állapotban volt, néhol annyira lepusz­tult, hogy megmászásához még létra se volt szükséges ; máshol a fal egé­szen hiányzott, mit a törökök erői palánkokkal pótoltak, melyeket a be­vétel alkalmával a keresztény had levágott. Az úgynevezett külső palánk csak a külvárosokat védelmezte, melynek nem török érzelmű lakossága szabad kezet engedett az ostromnak. Másnap, hajnal előtt fél órával, nagy gránátot dobtak a városba s három ágyút sütöttek harczi jel gyanánt a rohamra. A támadásban Hohenlohe és Zrínyi övéi közepén személyesen vettek részt s egy órai férfias liarcz után a várost bevették, bár az ellen­ség az utczákon s a város falaihoz tartozó tornyokban keményen védte magát, de visszaveretvén, részint a belső várban keresett menedéket, részben leölték, vagy fogságba ejtették őket. A város bevétele gazdag zsákmányt adott a katonaságnak. Búzát igen nagy mennyiségben találtak, de se liszt, se kenyér nem volt ; igen sok teve s öszvér, nagy tömeg ólom, mely kilencz török templomot födött, négy török zászló esett zsákmányul, melyek közül egyet Hohenlohe tartott meg magának, melyet egy kemé­nyen védett toronyból ragadtak le. ') Egykoiú jegyzés szerént, a bevétel alkalmával mintegy 300 török esett el. Volt akkor Pécsett 1200 tatár, kik a török hatóságot a megszál­lás előtti napon rávették, hogy a keresztény had elé mennek és megpró­bálják a magyar vitézséget; a városbeliek nem akarták őket kibocsátani, azért éltek oly fortélylyal s mikor a mezőre értek, ott hagyva a törököt, az eszéki hid felé szaladtak s ott nem nyervén átbocsátást, Siklósra tér­tek vissza. A mit Pécsett a törökök a várba be nem hordhattak, „azt, a ki érte, prédálta, de a németség rútul kezde bánni a magyarokkal, ezek elkese­redvén, azt izenték az urnák, hogy vagy akadályozza meg a németeket, vagy leszaggatják a zászlókat s visszamennek, ott hagyván a németeket, vagy, ha egy lábig elvesznek is, rajta mennek.“2) !) Ortelius Redivivus 229. lap. — 2) Századok 886. 253

Next

/
Thumbnails
Contents