Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
Á MOHÁCSI VÉSZTŐL 468 Pécs megostromlására Zrínyi lovas hadaival előre indult, mit a törük- ség látván, a budai kapunál kirohanást tervezett; Zrínyi ideje korán észre vette ezt s megakadályozandó, lovasai egy részét leszállíttatva, a kirohanást iontartotta mindaddig, míg a főhad dél táján meg nem érkezett, mely aztán az egész várost körülvette. A bajor választó és Puchard báró a hegy felől, a vaskapunál foglalt állást. A moguntiai s kölni hadak Van der Leyen s Waldek gróf vezetése alatt, valamint Zrínyi gróf a légrádi hajdúkkal, úgy a császári Pic- colomini és a bajor választó két-két ezrede a budai kapu vidékén szervezte magát. A münsteri, brémai, würtenbergi stb. hadak, a Piccolomini lovasezred Hämmerling báró vezérlete, úgy Sárkány algenerális vezetése alatt hat csapat magyar lovas a siklósi kapu támadására helyeztettek, végül a szigeti kapunál a neuburgi, luneburgi, brémai, pomerániai, würtenbergi lovasok Ilabach prefectus vezérlete alatt készültek támadásra. A várost övező fal igen rossz állapotban volt, néhol annyira lepusztult, hogy megmászásához még létra se volt szükséges ; máshol a fal egészen hiányzott, mit a törökök erői palánkokkal pótoltak, melyeket a bevétel alkalmával a keresztény had levágott. Az úgynevezett külső palánk csak a külvárosokat védelmezte, melynek nem török érzelmű lakossága szabad kezet engedett az ostromnak. Másnap, hajnal előtt fél órával, nagy gránátot dobtak a városba s három ágyút sütöttek harczi jel gyanánt a rohamra. A támadásban Hohenlohe és Zrínyi övéi közepén személyesen vettek részt s egy órai férfias liarcz után a várost bevették, bár az ellenség az utczákon s a város falaihoz tartozó tornyokban keményen védte magát, de visszaveretvén, részint a belső várban keresett menedéket, részben leölték, vagy fogságba ejtették őket. A város bevétele gazdag zsákmányt adott a katonaságnak. Búzát igen nagy mennyiségben találtak, de se liszt, se kenyér nem volt ; igen sok teve s öszvér, nagy tömeg ólom, mely kilencz török templomot födött, négy török zászló esett zsákmányul, melyek közül egyet Hohenlohe tartott meg magának, melyet egy keményen védett toronyból ragadtak le. ') Egykoiú jegyzés szerént, a bevétel alkalmával mintegy 300 török esett el. Volt akkor Pécsett 1200 tatár, kik a török hatóságot a megszállás előtti napon rávették, hogy a keresztény had elé mennek és megpróbálják a magyar vitézséget; a városbeliek nem akarták őket kibocsátani, azért éltek oly fortélylyal s mikor a mezőre értek, ott hagyva a törököt, az eszéki hid felé szaladtak s ott nem nyervén átbocsátást, Siklósra tértek vissza. A mit Pécsett a törökök a várba be nem hordhattak, „azt, a ki érte, prédálta, de a németség rútul kezde bánni a magyarokkal, ezek elkeseredvén, azt izenték az urnák, hogy vagy akadályozza meg a németeket, vagy leszaggatják a zászlókat s visszamennek, ott hagyván a németeket, vagy, ha egy lábig elvesznek is, rajta mennek.“2) !) Ortelius Redivivus 229. lap. — 2) Századok 886. 253
