Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. 4.53 vidékét akkori időben „malom-hid“-nak hívták, ez volt a malmok telepeinek központja. Valószínűleg ez időben nyerte a mai havi-hegy a kakas-vár nevet, mely nevét később találjuk meg. A törökök a város falai közt voltak s nem is érintkeztek a magyarokkal; innen van, hogy egyik a másik nyelvét el nem sajálította. Voltak saját iskoláik, melyekben a gyermekek kiképzésére különös gondot fordítottak. Ez időben született itt Pecsevi, a későbben híressé vált török történetiró s itt nyerte kiképeztetését is. Tarikki Pecsevi czímü művéből Thury József ez iró életét összeállítván, *) látjuk, hogy tulajdonképeni neve Ibrahim és 1574. év április 23-tól, 1574. év április 11-ig terjedő időközben született, apja neve ismeretlen, de nagyatyja, Dsáfer bég, boszniai alajbég volt, ki két testvérével részt vett a mohácsi ütközetben. A család elég nagy volt, mert még két fiú és egy leány testvére élt. Gyermekéveiről annyit ir, hogy 1578 körül Patur Ali szigetvári parancsnok egyszer atyja vendége lévén Pécsett, ölébe vette és megcziro- gatta. Pecsevi tizennégy éves korában került el Pécsről, Ferhád basa budai helytartó keze alá, tehát a pécsi disputa még itt találta őt, de szinte lehetetlen a törökök elzárkózottsága mellett azt vélni, hogy neki erről tudomása lett volna. Hihetetlennek látszik, hogy Pecsevi Ibrahim ne tudott volna magyarul, ha ezt történetében maga el nem mondaná. így 1595-ben Esztergom átadásánál tolmács segélyével érintkezett Pélfíy Miklóssal és művében elmondja,2) hogy fordítót tartott magának, kivel a hitetlenek históriáit átnézette és magának megmagyaráztatta. Pecsevi a közügyeknek élvén, csak ritkán jött szülővárosába, bár a családnak háza volt itt, melyről annyiban emlékezik, hogy 1606-ban elégett. A Nepomuk-utczai 23. számú ház alapjainak ásása alkalmával kicsi, de szépen vésett pecsétnyomóra akadtak a következő fölirattal: „Idare-i el Műik Miszrije ü Irán Abd Aly Szene 1200.“ (Magyarul : Aegyp- tom és Persia királyságok kormányzója Abd Aly 1200. év.) Ily távoli vidék kormányzójának pecsétje csakis Pecsevi útján kerülhetett Pécsre, ki ott mint titkár működött s a kormányzó halála után jött ismét Magyar- országba, magával hozván a nála maradt pecsétnyomót. Valószínű tehát, hogy Pecsevi családjának háza a nevezett helyen állott. Jászberényi György, a pécsi unitáriusok első papja, tudós vitatkozó, 1588-ban halt meg s utána Válaszuti György következett. A reformátusok félelme nem élt többé, újra megindult tehát a mozgalom. Történt, hogy néhány pécsi unitárius és tolnai kálvinista deák levélváltásai miatt sértve érezték magukat a pécsiek, mert e levelek tartalma szerént az unitárius vallás polyva, seprő, untság stb. Fokozta a tüzet az, hogy néhány pécsi ember, Magasi János, Mihály ispán, Szabó András, Ferencz deák, Bernét deák, Szűcs András, György deák, 1588-ban Pécsről a dunaföldvári sokadalomra igyekezvén, a református Tolnán nem találtak elég i) Századok 1892. — 2) j. 106. Constantinopel 1866,
