Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
44fí A MOHÁCSI VÉSZTŐL lemre, melyek e földet megszentelték tanaikkal. A török politika minden vallás fölött előnyt adott ennek, mely monotheismusával legközelebb áll a mohamedánizmushoz. Újabbi föllépése Olaszországban volt, honnét mag- vát elvitték Lengyelországba, Erdélybe és Magyarország földjére, a katho- likusok előtt utálatosabb volt a reformácziónál is, így ennek egyszerre két ellensége is lett. Sztárai verses könyvet irt Athanasiusról, lefestve abban ennek Arius elleni küzdelmeit; mert: Ennek tudománya igen hamis vala, Krisztus Istenségét 8 tagadja vala, Csak puszta embernek ötét valja vala, Isten eszközének őtet mondja vala.1) Draskovich pécsi püspök Livinius fordítása sem egyéb mint küzdelem az unitárius vallás ellen, mert a trienti zsinaton tartott beszédében maga kénytelen bevallani, hogy a kath. vallás érdemi alapját képező szavak : „Trinitas et Consubstantionalitas“ a szentirásban nyíltan nem találtatnak (quod mirum est admirandae illae voces, in quibus totius vostrae sacrosanctae religionis basis et fundamentum consistit: Trinitas et Consubstantionalitas in sacris litteris expresse non exstant).2) Az unitárizmus tagadhatatlan sikerrel lépett föl, igazolja maga Pécs, hol e században minden felekezetet elnyomott, habár nem is semmisített meg. Az ifnitárizmusnak a hittérítésben ugyanama eljárása volt, mint a retbrmácziónak és a nyilvános disputácziókban a Draskovich által is fölemlített szentirási hézag nekik csak előnyükre vált. Nem áll azonban a vélemény, mintha az unitárius vallás hittérítői egyenesen a reformáczió működése ellen törtek volna, vagy azt kakuk madárként saját fészkükből csalárd úton szorították volna ki. Lampe följegyzései szerént, a reformáczió a Duna és Dráva vidékeire szorítkozott a siklósi hegylánczig, melyhez egy kisebb sziget csatlakozott Várkony vidékén. Ellenben az unitárius vallás a Gyula, Udvard és Kozár közötti síkságot foglal el a Pécsi-viz völgyével, mely Kisasszonyfánál délnyugatnak a Somogyságba egész a Dráváig hatolt. A községek nevei a történet kutatója előtt ismeretlenek ugyan, de nyomokra nem egy helyen lehet találni ; Pellérd, Arányos mint ilyenek többször megemlítvék. Válasz- uti Skaricza ellen irt polemikus művének végén több baranyai unitárius pap nevét említi meg. Ezek közt van Olcsárdi Gergely, tehát Ocsárd is unitárius lehetett. Szohovi Miklós pap nevében talán a régi Toport kell vélnünk. Aranyosi István pap Arányosról, Szentkirályi Péter Szabad- Szentkirályról tesz tanúságot. Jagaics István 1057-iki följegyzésében találjuk mint somogymegyei unitárius községet Somodot, Hagymáskertet, melyek Szigetvár alatt fekszenek; előbbiről Írja, hogy szentháromság-tagadók lakják, kik előtt ha Jézust említik, a fülüket bedugják. A két vallás területe tehát külön állott egymástól. ’) Szilády Régi n. költők V. 198. — 2) Koller VI. 171.
