Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

440

A MOHÁCSI VÉSZTŐL

Szigetvár elestével Baranya és Pécs végleg a török szolgaságba jutott s még a remény is meghalt akkor, hogy itt a nyugat kultúrája fölvirá- gozhassék.

Du dich reményét a Szigetvárott fölállítandó káptalanra nézve, annak sánczai közé temették el. A püspökség és a káptalan jövedelme végkép megszűnt.

Következő évben, 1567-ben, Dudich ismét követségbe ment Zsig- mohdhoz, mert ennek gyermekei nem lévén, Miksa, Dudich útján akarta elkészíteni az utat, hogy halála után a lengyelek őt válaszszák meg királyuknak.

Már az első követség alkalmával kiszemelt magának Dudich egy leányt, kit elvehessen1) s ez a Strass-családból származó Regina volt. Thuarnus (Historia sui temporis) elmondja, hogy mikor Dudich egy alkalommal Lengyelországban püspöki ornatusban egy növeidét meglátogatott, egy a leánykák közül úgy elpirult és zavarba jött, hogy ez a többi kíváncsiságát fölkeltvén, a püspök távozta után okát kérdezték zavarodottságának s elmondotta, hogy múlt éji álmában látta a férfiút, kit szülei neki szántak és ki a püspökhöz, a papi ruhát kivéve, mindenben teljesen hasonló. Dudich másodszori követsége alkalmával szánta magát reá az elhatározó lépésre s bár tudta, hogy házasságra lépésével a püspökségtől meg kellene válnia, elkészítette az utat házasságához és 1567-ben elvette Strass Reginát.

Tényleg először a püspökségben óhajtott maradni, mert a házasságot a püspökséggel nem látta oly nagy ellentétben levőnek; de ennek lehetőségét a lengyel püspökökkel szemben kivihetőnek nem tartván : 1567. év április 28-án levelet intézett Miksához s föltárta előtte a valóságot. Miksa ugyan hibáztatta lépését, de kegyétől nem fosztotta meg. Dudich cselekedete óriási zajt vert föl; Rómába idézték, de nem ment el, mire kiközösítették s arczképét máglyán hamvasztották el.2)

Regina elhalván, Dudich egy igen jeles lengyel családból házasodott másodszor, elvevén Tarnövi János gróf özvegyét, kivel három gyermeket nemzett.

Lengyelországban csak 1575-ben került a sor a királyválasztásra, de Miksa és Dudich tervei megbuktak s a lengyel trónt, az 1578-ig tartó pártháború után, az erdélyi fejedelem foglalta el. Dudich és neje birtokaikat eladván, Sziléziába vonultak vissza. Dudich 1589-ben Boroszlóban halt meg s hamvai ott a lutheránus templomban pihennek. Dudich a kath. vallásból kitérve, jó darabig egyik felekezethez se csatlakozott, végre hosszabb habozás után, az unitáriusokhoz szegődött.

Téves a vélemény, hogy Dudich vallásváltoztatása Pécsre és Baranyára befolyással bírt. Pécs e püspökét soha se látta, vele nem érintkezett s mikor a püspök unitárius lett, Pécsett már az unitárius vallás javában virágzott.

!) Sámuelfy §. 27. — 2) Bpesti Szemle 1866. IV. 15. 23.