Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
438 A MOHÁCSI VÉSZTŐL szít se meg, mi ha odaérkeztéig meg nem történnék, úgy e kendővel a Ilid egyik karfájára akaszthatja magát. E fenyegetésre Hamzsa Eszék alatt kísérelte meg szerencséjét, hol úgy tetszett, a víznek nem volt oly rohama, oda hordatván a szükséges hidhajókat és fakészletet, nagy nehezen megépítette azt. Az aranyszegélyü kendőt, melyet Szulejmán, Hamzsa bégnek szánt, titkon elküldték Zrínyinek. ') Szulejmán az átkelés előtt saját arany hajójával, mely a Bosporus hullámait szokta hasítani, nézte meg az elkészült hidat s parancsára már július 19-én megkezdődött a hadsereg átkelése. Julius 20-án a boszniai basa, úgy Caram siklósi bég Pécsre mentek, hol Nasuf aga is kapott egy aranynyal hímzett kendőt, innen Fehérvár felé vették útjokat, hol a budai basával kellett egyesülniük. Követte a hídon át ezeket maga Hamzsa bég saját hadaival, majd utána Natolia begler- bégje, Achai és végre a rumili beglerbég, ki a főhadvezéri szerepet vitte, következett. Hammer előadása szerént, Szulejmán szigorú parancsot adott ki, hogy ne pusztítsák a falvakat seregei; mikor azért a falvakat mindenfelé égni látta, az amúgy is Öreg, beteges és ingerlékeny ember mód nélküli haragra lobbant s Galabi agát a tettesek után küldötte, hogy az engedetleneket halállal fenyítse. A hadseregek egyesülésére Mohács mezejét jelölte ki Szulejmán s az ő sátorát is ott állították föl. Összegyülekezvén a had, Szulejmán is átlépte a Drávát s Mohácsra érvén, hadiszemlét tartott a sereg fölött. Augusztus 1-én verte föl a had sátorát Mohácson, hogy Szigetvár felé induljon s három nap alatt ért Siklósra. Útjában Nagy-Harsányon végeztette ki Szulejmán, Arszlán budai basát veszprémi és tatai kudarczaiért. Hammer úgy írja, hogy ez a Pécs és Siklós közötti úton történt s így a had Siklósról Harsánynak vette volna útját Pécs felé. Nem lehetetlen, hogy ez a Mohácsról Siklósra vezető úton történt. A török történetírók úgy az eszéki hid építéséről, valamint a mohácsi táborozásról hallgatnak. 1566. év augusztus 4-én ért Szulejmán hadseregével Pécsre és tartotta itt ünnepélyes bevonulását,2) A fölvonulás ólén mentek a nagyvezér fiai, Kurd bég és Hassan bég, a Mufedzsik vezére, Ferhád aga, a Mute- ferikka elöljárója öt korán olvasásával, elől zászlóval, nagy hangon a győzelem és elfoglalás imáit imádkozták. A szultán kilépett a kocsiból s üdvözölte a sorfalat képző sereget, baljáról Ferhád basa és Ahmet basa, jobbjáról az utóbbinak testvére, Mustafa basa, az 5-ik hadvezér és az Egyiptomból hívott Kihm Soíi Ali basa (a 6-ik vezér) következtek. Szulejmán az éjét Pécsett töltötte s a következő nap (augusztus 5-én) indult Pécsről Szent-Lőrinczre, mely — úgymond az egykorú könyv — közel van Szigethez s a következő napon Szigetbe — meghalni, mielőtt hős Zrínyi halálát láthatta volna. A győző hős lelkét itt lehelte ki s szellemét még egy századig uralta a vidék. I) Historia di Zigeth Venelia 1570, — 2) Hammer III. 447.
