Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
423 A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG. A mi a hadi megerősítést illeti, azt 1543. év szeptember havában következőleg rendezték be. Pécsett a vár parancsnoka Mohammed Musra diz- dár lett 50 akcse napi zsolddal és helyettese 15 akcseval. Ezek hadai : I. Musztafizek (azaz gyalogság, vagyis janicsárok) 31 bölükre fölosztva, 10—10 emberrel, melyek élén Ali Mohammed Huszszein és Tinner Khán csakir, Omar csakir állottak. II. Kumbaradzsik dzsemaetje, kiknek főnökét Jussuf Ramazánnak hívták. III. Mehterek csapatja, Abdi Csorbadsi vezérlete alatt. IY. Nedzsárok dzsamaetje, köztük 11 rácz. V. Topcsik (tüzérek), Ali Hasszán szertopcsi alatt 15 akcsival, hat bölükben. VI. Mufedzsik, Mohamed aga alatt, 45 akcsével. Ezeken kívül még kilcncz szeroda, összesen 84 emberrel. A közvitézek 6—8 akcse napi zsol- dot húztak. A várbeli katonaság létszáma 513 ember.J) A fölszámolás összesen 485 emberről tesz említést, a számadás végén mégis 513-at említ, a hiányzó 28 török valószínűleg a külső várban volt, mert így nevezik a defterek magát a fallal kerített várost. Mint látható, e szám közel sem akkora, hogy a hódoltság viszonyainak megfelelt volna, miután tudjuk, hogy a török katonaság falvakban sehol nem feküdt s a pécsi szandzsák kevés helyén tartózkodtak török harczosok. Pécsvárad, Nádasd, Szászvár, Szt.-Márton-puszta, Szt.-Lőrincz s a mohácsi szandzsákban Szekcső, Mohács, Baranyavár és Siklós tartott csak katonákat. Hozzá kell vennünk azt is, hogy a katonaállomány e vidéki helyeken tetemesen kisebb volt; tudjuk a defterekből, hogy a megszállás idején a szentmártoni, mint legnépesebb nahiében 81 ember, Duna-Szekcsőn alig 24 ember volt. Ez azt mutatja, hogy a törökök épen nem féltek az ellenfél hadi erejétől, ismervén annak teljes gyengeségét, sőt oly merészek voltak, hogy ily csekély létszám mellett is nem egyszer indultak hadi kalandokra, minek ugyan többször megadták az árát; sőt az is megtörtént, hogy az ily kirándulókat űzőbe vették s még a hódoltság területeire is követték. Szóval, a közel fekvő s el nem foglalt területek lakosaival a hódoltság harezosai folyton hadi lábon állottak. A hadi létszámot csakhamar föl kellett emelni ; így 1545-ben Pécsett már 828 ember, Siklóson 448, Szászváron 142 ember, sőt Máré-várában is 72 ember tartózkodott.2) Nehéz dolog, egy országot saját akarata ellenére idegen rabigába görnyeszteni ; népe és urai nem fognak soha belenyugodni, hanem utolsó lehelletig küzdenek. így történt itt is. Szigetvár erőssége, mint láttuk, alkalmas támpontot nyújtott a magyarság örökös incselkedésének s a török, ha békében akart volna is lenni, nem tudta kikerülni a harezot s természete önként vitte a rablókalandokba. 1) I. in. I. 23. — ä) II. 45.
