Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
406 A MOHÁCSI VÉSZTŐL Yalószinü tehát az, hogy mikor a lengyel király titkára, Ezek, pécsi püspök lett, az hozta a jeles férfiút Pécsre ; idejövetelét tehát 1539 körüli időre kell tennünk; itt maradván Ezek korai haláláig, vagy az egyetem pusztulásáig s mikor az esztergomi káptalan 1548-ban Nagy-Szombatba tette székhelyét s ott középiskolát szervezett, 1551-ben a Pécsben tartózkodó Illicinit hívta meg a tanári székre, kanonoki javadalommal ajándékozván meg őt. *) Ezek püspök érdemeinek egyike, hogy Illicini Péter Pécsett tanított. Az egyetem fölbomlásával, Pécsett a küzdelem terét a reformáczió foglalván el, az egyetem helyére református kollégium lépett, melyről mint hires kollégiumról emlékezik meg Lampe.2) János király szerethette Ezek Jánost, mert meglátogatta Pécsett, mikor a szent Jakab-hegyi pálosokat javaikban megerősítette s az erről szóló okmányt 1539. év szeptember 5-én Pécsett kiadta.3) Ez alkalommal volt János király utoljára Pécsett; nemsokára súlyos betegségbe esett és 1540. évi július 21-én meghalt. Még János halála előtt vált határozattá, hogy Ezek János és Verbőczy István Szulejmán- hoz követségbe menjenek, neki az évi díjat s ajándékot megviendő. Ez utazást a király betegsége késleltette, ki halála előtt kiskorú gyermeke részére három gyámot nevezett ki ; köztük volt Ezek János is. Küldetését a két követ, Majláth István cselszövényei mellett is, ki az újonszületett királyi jogutódnak törvényes ágyból való származását kétségbe vonta, szerencsésen befejezvén, 1541-ben visszatért. Némelyek szerént Ezek Pécs városát ez idő alatt Ferdinand pártjára állottnak jelezi, mit azonban Yerancsics előadása megdönt, ki azt Írja, hogy „Megjevenek Farsangban Terekországból ; de Eszeky János Pécsett megszála (a „meg- szála“ szót Verancsics irataiban később idegen kéz „megmarada“ szóval helyesbítette) s csak Werbőczy hozá meg a követséget Budára.“ Mikor és hol halt meg Ezek püspök, nem tudjuk, de mikor a német Budát erősen ostromolta, Verancsics szerént Utenisius, Petrovics s egyéb előkelőségek azt a tanácsot adták az özvegységre jutott Izabellának, hogy athinai Simon deákot helyezze Pécsre várparancsnoknak. Valószínűleg az volt czélja Izabella és tanácsosainak, hogy Buda esetleges elestével Pécsre tegye át királyi lakását, mely közel lévén a török által már elfoglalt Slavóniához és Eszékhez : e zivataros időkben nemcsak legbiztosabb menedéket nyújtott, de támadásra is alkalmas helyül szolgált. Brutus szerént4) Simon deák azok közül való volt, kiket a mail Tüzetest életrajzát szépen megírta Kollányi Ferencz (Századok), röviden csak annyit, hogy később esztergomi, szt.-tainási prépost lett, majd mint jogtudós a Thurzó-család tagjai közt fönforgó perben ügyvédi szerepet vállalt s hogy perének sikerét biztosítsa, a bécsi nuntiatura elé terelte az ügyet, mely az ellenfelet kiátkozás terhe alatt idézte meg. — A reformáczió forrongásának ez idejében, e haza sérelem a kedélyeket felbőszítette, az ügy országgyűlés elé került s miután Illicini másként se védekezett perében a legszebb eszközökkel, az országgyűlés állásától hivatalosan megfosztandónak s a megyéből számüzendőnek Ítélte. Később olmützi kanonok lett. — 2) 673. 1. — 3) Koller V. 247. — 4) III. 347.
