Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A MOHÁCSI VÉSZIG.

389

hozzátehetjük, hogy a latin a csatában elestekre bőséges kifejezésekkel rendelkezik s Brutus irálya e nyelv ismeretének nagy tökéletességét árulja el.

E történeti adatokkal szemben áll Szerémi Györgynek „De perditione regni hungarorum“ czímü művében közölt előadás, G melyben Lajos halála röviden a következőkben foglaltatik össze : Lajos a csata után Szepessy György és Tomory Pállal, Czettricz-czel Bátára szálltak. Megérkezvén, Tomory övéihez tért s György maga maradt a királylyal. Ekkor György így szólt: „Te királ bestye tanchos királ elvesztetted (megölted) a hazát

s annak jogát .... hanem te is meghalsz“ s kihúzva cseh kardját, hármat vágott reá s a király halva rogyott össze. Ezt hallván Tomory, visszajött, levágta Györgyöt, de viszont Tomoryt ennek emberei ölték meg. Már éj volt „péntekre (?) virradóban“ s elvitték a királyt a tóhoz, de nem a tóba dobták, hanem a tó partján ástak sirt s abba helyezték. A második leírás2) kissé részletesebb, itt György „Tu corisator rex tu mecator (moechator) rex tu injuste Rex“ szavakkal kezdi s a kardhuzáskor Czettricz

!) Wenczel 133 és 403. — 2) 406. lap.

Mohácson talált főpapi csataföveg.

— A bécsi udvari fegyvertárban. —