Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
38Ü ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Úgy látszik, Burgió, ki Mária királynéval együtt már augusztus 30-án, a vész hírének3 hallatára, Budáról Pozsonyba menekült, nem adott egészen hitelt a király szolgája hírének, mélyet pedig tőle közvetlen hallott. Ha ugyanis e szolga közlésének hitelt ad, úgy ellenkező hírt levelében nem közölt volna Burgió. Pöl kell tennünk, hogy Czettricz előadása Pozsonyban igen zavaros lehetett s hogy ép ez okozta a későbbi ellentétes véleményeket, melyek közül az első Ferdinándé, ki szeptember 15-én Margit főherczegasszony- hoz intézett levelében a mohácsi csatát leírja s azt mondja a királyról, hogy némelyek szerént a csata hevében halt meg; mások azt mondják, hogy a harczból visszavonulván s menekülni igyekezvén, egy mocsárba került s ott veszett. A kérdés tehát egészen bizonytalan, mint a forrás, melyből híreit merítette s ellentétes Szulejmán tudásával is, ki Lajost el- menekültnek tartotta s lehetetlennek is látszik, nem tudni az ellenségnek, hogy egy király vész el a csatatéren, habár annak holtteste nem volna is föltalálható. Lajos holttestének föltalálását 1526. október 19-én kelt s Brodarics Istvánhoz intézett levelében Sárfy Ferencz győri prefektus írja le, mely szerént ő a János király által küldött Czettricz Ulrikkal (a király volt szolgájával) a helyszínére ment s Czettricz szavai igaznak bizonyultak, mert a helyhez közeledvén, ez kezével intett a helyre, hol a mocsárban egy döglött lovat találtak ; Czettricz a mocsárba hatolt s ott a király fegyverét meg is találta. Nem messze innét megtalálták Trepka udvarmester holt-testét s ettől.nem messze egy új sirt láttak (novam sepulturam) s ebben pihentek az elhunyt király- hamvai. Czettricz, mikor még csak a holttest lábát látta meg s azt két sisak vízzel megmosta, azonnal megismerte, hegy az a király lába. Erre kiásták a hullát és Sárfy fölismerte azt a jelekről, melyek fogain voltak. De az elbeszélésben van több ellenmondás, mert e szerént a királyt nem a mocsárban találták, hanem egy új sírban a mocsár mellett és a király fegyverei mégis a mocsárban voltak. Sárfy levelében azt mondja, hogy testén semminemű sérülést nem találtak, csak ajkán volt egy kisebb sebhely, Czettricz, ki még a sirt is meg tudta határozni, már lábairól fölismerte a királyt, Sárfy pedig a fogain lévő jelről; ebből azonban az következtethető, hogy a test akkor már rothadásnak indult, mi annál vrdószinübb, mert a test fölásása másfél hónappal a halál után történt. A holttestet lepedőbe burkolva, koporsóban szállították Fehérvárra s a prépost házába vitték, hol a város túrájának egy pillanatra megmutatván a hullát, a koporsót ismét lezárták, valószínűleg azért, hogy a testén lévő sebhelyeket föl ne ismerjék. Mily eltérők voltak a nézetek Lajos haláláról, mutatja Veran- csics leírása, ki egy helyen azt mondja:1) „Lajos király a hadtól megfutamodik, ki csakugyan ottan Cselénél egy fogban (fokban) a sárba vészé.“ il- s*
