Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
362 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL Emészt Gáspárnak 1544-ben magvaszakadt s birtokait további intézkedésig Zrínyi Miklósnak adták át1) s nemsokára a Siinonics-testvéreknek adta Ferdinand.a) 1540-ban halt ki a Volfgmig- és Gáspár-Ág is, vagyonukat szintén Zrínyire bízta a király3) s valószínűleg kezén is maradt. Ez időben Lnky Péter volt a pécsi prépost, úgy látszik, családjának utolsó sarja. Ez 1504-ben összes birtokjogait Bukóm Tamás esztergomi érsekre szállítja át ama 7000 forint fejében, melyet tőle készpénzben kapott, részben bálából a pártfogásért, melyben tőle pályáján részesült. Bírta Abara kastélyt Sárosmegyében s ahoz tartozó három falú részét, úgy más birtokrészeket Zemplén-, Bereg-, Szabolcs- s Biharmegyében. Lnky Péter még 1511-ben is élt, mert az átadásra vonatkozó szerződések (a galgóczi levéltárban) 1504- és 1511-ből származnak. *) Pécs belsővár njjá tervezője kétségkívül Sxaihmáry György püspök volt. Akkor még álltak ama templomok, melyekről a várban a múlt okmányai megemlékeztek, de egynémelyike már igen romladozó állapotban lehetett, különösen a szent András-temploma, mely a jelenlegi templomtéren állhatott s melynek többé az okiratokban semmi nyomát se találjuk. Főképen a püspöki palota volt az, mely a fényűző Sznthmury igényeinek nem felelt meg. A püspöki palota ama részét, mely nyugat felé a magas és a régi vár délnyugati sarkában álló toronyig nyúlik és magát a tornyot is, mely épületek a jelenlegi palotának mintegy felerészét képezik, Oláh bizonyítása szerént,5) Sznthmnry építtette. Hasonlókép ő építtette, Oláh véleménye szeréül, mint mondja, a Tettye nevű forrásnál lévő nyári palotát is. Ez tehát nem Koller véleménye, mint Haas hibásan állítja. Mindkét épület, mint az első tekintetre látható, ugyanúgy tervező eszméjére vall. Alul magas boltívek vannak s fölül az urias lakás. A Tett.yén lévő épület, mely ma mint rom a Téttye-térségnek délnyugati részén áll. keletnyugati hosszaságban: három szárnyra épült; a déli oldalán nyitva lévén, egy belső udvarral bírt. Az épület délkeléii sarkán állott az épület zöméből kiemelkedő torony s közvetlenül mellette a kápolna, melyet egyenlő nagyságú, fölül félívben végződő képekkel díszítettek. E képek nyomai a falakon ma is láthatók. Úgy látszik, hogy az épület főbejárása a keleti részen volt, mert maga a tettyei térség a püspök kertjét képezte s a közönségnek csak a forrás körüli rész állott rendelkezésére, valamint a keleti oldal, hol a hegységbe nyílott a járás. A bejárattól északra néhány helyiség képezte a gazdasági részeket. A földszint többi részei a lovasság elhelyezésére szolgáltak. A földszinten lévő belső udvar déli oldala dél felé kissé kinyúlott s hatalmas fal s annak sarkain bástyatornyok állhatták védelmére, de ezeknek semmi nyoma sincs. Az emeleten voltak a püspök tágas és világos termei. Ugyan ilyen modorú a régi belső vári palota is. i) * i) Orsz. Lt. Neorug. f. 33. N. 28. - "-) U. o. l'asc. 95. N. 1. — 3) U. o. f. 33. u. 29. — *) Fraknói Századok 1888. 121. — 6) Lib. I. 37.
