Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 359 előtt volt : feszült viszony vult-e már a király s püspök között ; annyi azonban bizonyos, bogy Ulászló csakhamar megbánta tettét s a megsértett püspök kiengesztelésére törekedett. így már 149b. junius 9-én kelt levelével golyóöntő ezigányokat (Faraones) küldött részére, ezeknek salvus conductust, a püspöknek pedig ezzel bizalmat szavazott. l) Ugyanez évi november 29-én a király a püspök részére állított ki egy „salvus conductust“,i) 2) hogy a püspök hozzá Budára fölmehessen. Yalószinü, hogy a király már előbb is hívta őt, de a püspök az útak bizonytalanságával mentegette elmaradását, mert a király e levéllel Haraszti Ferenczet küldötte, hogy kísérje a püspököt Budáig. Az ok pedig, melyért Zsigmond püspöknek a király elé kellett mennie, szintén csak kedvezmény volt a püspökség részére. Szerémmegyében lévő maróthi prépostság ez időben Badó Miklósnak tolnai főesperességbe történt áthelyezése folytán megüresedvén, a király azt óhajtotta, hogy e prépostság szűnjék meg s annak jövedelmeit csatolják a pécsi püspökséghez. Emez, a püspöknek kedveskedő eszmét kellett a király előtt az országnagyoknak megvitatni s utasítani a püspököt, hogy egyesítés végett a pápához folyamodjék, mi meg is történt s a pápa az egyesítésre vonatkozó levélben határozottan említi, hogy ez a király kívánságára történt.3) Zsigmond püspök elidegenedett szívét azonban a király magának többé vissza nem hódíthatta. A püspök visszavonult a közügyektől s egészen magának élt. Zsigmond főmunkája ez időben várának megerősítése s a székesegyház helyreállítása volt. A várra vonatkozólag, miután eddig kaputornya nem volt, ezt építtette meg 1498-ban, mint azt a föntemlített fölirat jelezi. Iá torony a mai Szepessy-szobortól kissé északra, déli oldalával a püspöki palota falával egy irányban állott. Széles, erős torony, melynek alsó részén volt a vár déli bejárata, fölül párkányzattal bírt s a múlt században abban voltak a harangok. A kaputorony fölé helyezték az ismeretes föliratot. E tornyot csak 1819-ben hordták le, mikor a vártemplomot átalakították s a nagy harang leeresztésénél a csigák a nagy terhet nem bírván, a földre esett s több ember életét vesztette. Zsigmond a torony építésén kívül a templomra fordította gondját, melyet helyreállíttatott s újra kifestetett; Jakab barátról, az olasz festőről, már föntebb megemlékeztünk. A pápának erre vonatkozó levele4) a templom festését határozottan említi ; az tehát a XVI. század első évére esik. Itt kell fölemlítenünk, hogy a székesegyházban az úgynevezett népoltárt ez időben tették szóvá először. Annak rectora (altare sttae crucis) 1492-ben ist van pap, ki Briccius nevű pécsi szabónak fia.5) De ez alatt nem lehet a mai helyen álló népoltárt érteni. Dr. Gerecze Péter az e helyen állott díszítmény töredékeinek gondos összeállítása és kiegészítéséből kimutatta, hogy e helyen oltár nem volt. i) Koller IV. 490. — 2) U. o. 499. — 3) Koller IV. 500. — *) Koller IV. 506. — ») Mon. Vat. I. V. 6.
