Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
348 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL egyúttal a pécsi várat — melyet a király időközben helyreállíttatott - Enwst Zsigmondnak. Nem tudható, azéri-é, hogy e jeles férfiú származásit nem tetszett a pápának, vagy Mátyás király önkéntes eljárása bántotta-e; Zsigmond püspök megerősítésében eltért a kánonjog szabványaitól, nem nevezte ki őt püspöknek, hanem ti pécsi püspökség időbeli és örökjavai adminisztrátorának jelölte s e czírn alatt fizettette meg magának a 3300 Irt kinevezési díjat. A világiak azonban ily szőrszálhasogatásról nem vettek tudomást. A pécsi és zágrábi püspökségek között Pozsegamegye tizede fölött per folyt s mikor az ügy Mátyás király elé került, az okmányban Zsigmon- dot maga is választott és megerősített püspöknek nevezi.!) A család, melyből Zsigmond püspök származott, elég jeles család volt. Istvánfy előadása szerént, Ernest János Sveviából jött hazánkba ; *) nemsokára honosságot nyert s a magyarok általán Humpó névvel jelölték ii családot. Mátyás király leveleiben a magyarosított alakú Er mist név olvasható. Az emlékkövön, melyet Zsigmond a várbejárat fölé tétetett s ii melyet később a püspöki kertben helyeztek el, e szavak állanak: „Sigis- mundus Ernestus Episcopus Quinqueecslesiensis me fieri fecit 1498." Ernest Jánosról Bonfin, Istvánfy emlékiratai (jegyzékei) azt mondják, hogy zsidó volt (ein getaufter Jud), ki azonban 14G7-ben már királyi kincstartó, utána Sklabina örökös ura Turóczmegyében, később e megye örökös főispánja. Volt két fia is : Zsigmond és János. Zsigmond mint veszprémi pap nyerte el a pécsi püspökséget, másik fia, János, a Csáktornyái uradalmat kapta adományban Mátyástól.8) Zsigmond püspök tevékenységéről 1475-ben olvassuk, hogy végkép rendezte Miklós püspök alapítványi ügyét, melyet, mint előadtuk, előde Janus Pannonius csak megkezdett, de be nem fejezett. 4) A heves indu- latu Mátyás királyival neki is volt összeütközése, mert a király eltiltotta Zsigmondot Pozsegamegyében a tizedek szedésétől, de a tilalom csak néhány napig tartott; kedélye lecsillapulta után már irt János pozsegai főispánnak, hogy a pár nap előtti tilalmat visszavonja.5) 1478-ra esik ama nagyszerű hatalmaskodási eset, melyet Zsigmond püspök a nyúlszigeti apáczák Csele nevű birtoka ellen intézett, mely Mohácstól északra, a később híressé vált Csele-patak mellett feküdt s mely hatalmaskodásban sok pécsi s mohácsi egyéniség vett részt; többek között több pécsi kanonok is, miből látható, hogy a hatalmaskodás ez időben nem esett amaz erkölcsi beszámítás alá, mint napjainkban, hanem csupán jogi eszköznek tekintetett. 1478-ból olvassuk, hogy IV. Sixtus pápa, György kalocsai érseknek megengedte, hogy a pécsi prépostság jövedelmeit is húzhassa,6) tényleges nagyprépost tehát ez időben Pécsett nem volt. i) Koller IV. 410. - Lib. 1. - 3) Fessier V. 518. ■>) Koller IV. 400. - &) Koller ÍV. 410. — «J Koller IV. 411.
