Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A MOHÁCSI VÉSZIG. 347 Hasonlót leliot mondani a megyéről is, különösen ama részről, mely a Dráván innen van s melyet történeti alakulásai folytán a megye törzsének kell tartanunk. E korban a bírói eljárás némikép módszert változ- tatott s hatalmaskodások eseteiben, melyek a perek legnagyobb részét képezték, nemcsak a földesurakat vonták perbe, kik sok esetben a javukra tett hatalmaskodásokról tudomással sem bírván, perüket elvesztették ; hanem az egyes hatalmaskodó községek lakosait, kiknek neveit az okiratok ekép megörökítették. A számtalan ily okmány a legkülönbözőbb községekből erős bizonyítékul szolgál arra, hogy azok lakói mind magyarok voltak. A török rabló-kalandok, melyek néha egész Baranyáig hatoltak, ha egyeseknek károkat okoztak is, sem a magyarság, sem a jólét fényén homályt nem ejtettek. A török kihágások legtöbb esetben a papság s főképen a szerzetesek ellen irányultak ; így a zebegéni monostorról még 1450- ből is tudjuk, hogy apáttal bírt, ‘) mégis 1483-ban a pápa Zebegént mint javadalmat, Zsigmond pécsi püspöknek adja s az erre vonatkozó okmány2) megjegyzi, hogy az nem is hír conventtel, mert azt a törökök dúlása végkép lerontotta, noha e monostor, a legnagyobb valószínűség szerént, Mohács alatt s a csata gyásztere fölött feküdt. Egészen másként áll a magyarságot illetőleg a drávántúli részekkel. A török-dúlások okozhatták, hogy e vidéken erősen megfogyott a magyarság ; hatalmas oligarchák voltak ott a birtokosok, kik a törökkel folytonos küzdelemben állottak, hadaikat saját birtokaikon toborzották, kik azután a csaták viharaiban elvesztek s a hon maradt nép védelemben is szűkölködvén, még könnyebben esett áldozatul a rabló török hadaknak. Az ura- ságok tehát szívesen fogadták a szláv ajkú népet, melyet ugyancsak a török hatalom nyomott délvidőkről az egykori Valkó-, Baranya- és Kőrösmegyék tereire. E hatást főkép abból látjuk, hogy egy század lefolyása alatt a falvak nevei elváltoznak, a magyarhangzású szavakból rácz szavak válnak, bizonynyal, mert lakossága is megszűnt magyar lenni. így pusztította az évszázadon lassan haladva a magyar nemzetiséget a török horda aknamunkája. Innen van, hogy a XIV. század elejéről származó falújegyzékekben majd kivétel nélkül vagy magyar, vagy erősen megmagyarosított neveket találunk, minők mostani helyneveink is. így Kórógyvár tartozékai, melyek Valkómegyéhez tartoznak, csupa nagyár nevek. Ellenben Matucsina tartozékai 1472-ben íratván össze, azokból ti magyar név és 13 rácz. Nekese és Podgorács vidéke azonban már a XV. század elején is nagy részben szláv ajkú lakossággal bírt; így Ne keséhez 1407-ben tartozó (i3 községből csak tizenkilencznek van magyar neve és Podgorács 26 községéből csak kettőnek. Janus Pannonius 1434-ben születvén, csak 38 éves volt, mikor a világ őt elvesztette 1472-ben. Több ideig halála ismeretlen volt, így Mátyás csak 1473. szeptember 10-én adományozta a pécsi püspökséget s 1 1) Zsély fasc. 213—2513. - 2) Koller IV. 432.
