Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
326 ZSIGtyOND FOGSÁGÁTÓL Ez mindkét felet maga elé idézte s bár ha Simon kanonok bűnös lett volna, a legszigorúbb egyházi büntetéssel kellett volna őt sújtani; mégis bocsánat-kérésen kívül egyébre nem szorította s Jakab inquisitor örömmel fogadta ez elégtételt is, mert György esztergomi érsek a kibékülésről az egész pécsi egyházmegyét értesítette s kiközösítés terhe alatt adott utasítást, hogy kihirdessék a szószékről, miszerént Jakab inquisitor minő vallásos ember, hogy úgy az egész országban, mint a pécsi egyházmegyében is helyesen és észszerűen járt el, mindent jól tett stb. Az indulatos inquisitor erre annyi mérsékletet tanúsított, hogy többé nem jött a pécsi egyházmegyébe, vagy a pápa visszavonta küldetését, mert többé nem akadunk nyomára ; de ez incidens megtanít arra, hogy a hierarchikus intézmény természetellenes fejlődése a túltengés első csíráit már száz évvel homályba borulása előtt megmutatta. A lelkiismereti szabadság ez első bimbói mellett a tudományok fölvirágzásának alapjait is megtaláljuk ez idő szerént a megyében. Nagy Lajos egyeteme még mindig meg volt Pécsett. A püspök ez időben a pápától meghatalmazást nyert, hogy a pécsi egyetem tanáraitól akár a kánonjogot, akár a világi jogot tanítsák azok, a pécsi szent Péter, szent János és pozsegai szent Péter káptalan részére prépostokat nevezhessen ki azokból olyképen, hogy azok még más javadalmakat is élvezhessenek. Az egyetem tehát még virágzott Pécsett; voltak pap tanárai, kik soron kívül pályázhattak három prépostságra. 1429-ről olvassuk, hogy Garay Miklós nádor a nádori székét deczem- ber 7-én és 9-én Pécsett tartotta s több rendű törvénykezési ügyet végzett ez alkalommal. A törvénykezésnél, mint magától érthető, de az okmányok meg is említik: az ország nemesei (regni nobiles) jelen voltak.*) Megtudjuk ez időből, hogy országbíró s királynak megyénként külön emberei voltak, kik a megállapított törvénykezési díjakat, bírságokat stb. beszedték. így 1429-ben a nádor exactora Haraszti Thapan Kelemen volt, kinek hatásköre kiterjedt az egész országra; ellenben Orbonaz András de Szewgli, Palócz Mátyás országbíró itéletpénzeinek behajtója Baranya- megyében és Endrédi István baranyai bírságszedő, Nyáry Péter és Eszeni Bálint a kamarai nyereségek diktátorai Baranyában 1429-ik évben.2) 1432- ben Baranya főispánjai Garay Dezső és Garay László voltak, mint macsói bánok.3) Dezső, Garay Pál fia, 4) László pedig a nádor fia volt. Mikor léptek ezek a báni méltóságba s mikor foglalták el a főispáni széket, teljes bizonyossággal nem tudható; Lévai Cseh Pétert és Ujlaky Istvánt 1429-ben látjuk utolszor működni. 1431. julius 16-án csak egy macsói bán van, Cseh Péter; 1432. augusztus 1-én már a két Garayt említik.5) 1433- ból találunk jegyzést az alispánok neveiről is, ilyenek voltak Baróthi Mihály és Szentkirályi János, mint nemesi biró Versendi János.6) 1 1) Zichy VIII. 282 és 491. — 2) Zichy Vili. 376, 404, 405, 407. — 3) Dl. 12444. — ■*) Nagy Iván IX. 327. — 5) Zichy VIII. 456, 457. — «) Révay, Gyulai II. 37.
