Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL 322 is voltak s annyira szokássá vált a macsói bán baranyai főispánsága, hogy habár a főispán! tisztje okmányilag igazolva nem lenne is, e méltósági tisztet bizonyosra lehet venni. Az alispánokon kívül megtaláljuk még a négy nemesi bírót, kiket ha szolgabiráknak, vagy járásbiráknak nevezhetünk is, mégis nem tekinthetjük a megyét bizonyos kerületekre, járásokra fölosztottnak, aminek az okmányokban semmi nyoma. Maguk e nemesi bírák az anyamegyéből, azaz a Dráván inneni részekből kerültek ki a kisebb nemességből, mert hisz a drávántúli részeken csak nagy állodiumok lévén, onnan nemes bírák alig származhattak. A megye egyes vidékeinek elnevezése, minők a Bel- köz, Ormányság, Belső-Baranya, Ókor-Alma-köz, Hegyhát, nem a meghatározott területekre, hanem csakis az egyes vidékekre vonatkoznak. A megyét vezető alispánok korábbi időben kiadott okirataik fejében legalább megemlékeztek a főispánról s nem ritkán névszerént is említik azt, kinek megbízásából, vagy kinek nevében működnek; addig e korszakban csak ritkán találjuk a főispánra való hivatkozást, sőt nem egyszer történik, hogy az alispánok a királylyal nem a főispán útján érintkeznek, hanem levelezéseiket közvetlen intézik a királyhoz. Az alispánok közül az 1400- és 1401-ből megemlített Gyulay Frank mester (Gyula községből) még 1407-ben is alispán, sőt 1408- és 1409-ben is,1) úgy, hogy ez kilencz évig volt alispán, mi ama korban ritkaság számba ment. Mint szolgabirák szerepelnek 1407-ben Hidagai György (Hidaga kis község Kékesd mellett), 1408-ban Sároki Pető fia, János, Ormándi Kozma fia, Miklós (Ormánd elpusztult község Bezedek mellett). 1410. évben, julius 7- és augusztus 20-án tartottak bírói széket Nagyfalúban, melyről azt jegyezte meg az okirat,, hogy azt rendesen megszokták tartani (sedem judiciariam celebrari consuetam), melyek a mi közgyűléseinknek feleltek meg ama különbséggel, hogy az törvénykezéssel és a panaszok fölvételével párosult. Julius 7-ikéről olvassuk, hogy a megyének három alispánja volt, u. m. Haraszti Dénes és Szentdienesi János két fia, Kilián és Péter, mindhárman a máig ismeretes községek után nyerték előneveiket s azokban a kisebb birtokosok osztályához tartoztak. Augusztus 20-án a Szentdienesi két testvéren kívül alispánokként még följegyezték Szigeti Lászlót (Dárda vidéki földbirtokost) és Parragh Pétert.2) Valószínűleg ez időben négy alispánja volt a megyének. Följ egyezték az okiratok az akkori nemesi bírák neveit is, kiket ma szolgabiráknak neveznénk. Ezek Medvesi Gergely fia, Imre (valószínűleg a drávántúli részekből, mert ott volt Med- ves), Bogádi Máté (Czinderi-Bogád), Sároki Péter fia, János és Batiz András Versendről. 1411-ben, a január 26-án Nagyfalúban tartott gyűlésen már új alispánokat találunk s ezek Matucsinai Demeter fia, Ferencz és Trocháni György.8) Előbbiről tudjuk, hogy Lőrinez nádor ivadékából származott s 1) Zichy V. 524, 544, 554, 015. — 2) Zichy V. 00, 65. — 3) Zichy VI. 87.
