Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
320 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL vont karddal üldözte a sok jelenlévő világi és pap méltó megbotránkoz- tatására. Végül 1462-ből olvassuk, hogy a szerzet priorjául Con Frankot rendelték ki s ezzel a küzdelem elcsendesedett.1) Az új püspököt, második Jánost, XXIIL János pápa 1410. augusztus 13-án nevezte ki. Kérdéses püspök a Temesvárott 1397-ben tartott országgyűlés határozatai értelmébeni) 2 *) mindenesetre megmagyarosodott indigena volt. Fönt idézett pápai megerősítésből látható a eonsistorialis följegyzés szerént Rudolf de 77a//-féle családból származott, ez volt tehát a később Medvei névvel jelölt család eredeti német neve. Előzőleg a püspök Benedek-rendü szerzetes volt és tiz évi püspöksége után a zágrábi püspökséget foglalta el, valószinüleg Eberhard halálával. János igen kedves és megbizott embere volt Zsigmond királynak. Mikor a német birodalom gyűlését 1429-ben Pozsonyban tartotta meg, a király a gyűlésen betegsége miatt személyesen meg nem jelenhetett, hanem Garay Miklóst és János akkor már zágrábi püspököt küldötte maga helyett császári biztos gyanánt, mit a gyűlés tagjai, úgy látszik, nagyon röstellettek.8) Ugyanő János püspök volt, ki 1432-ben Ulászló lengyel király üzenetét, hogy ez a csehekkel a németek ellen szövetséget kötött, melyet a magyar urak hallgatag fogadtak, a Siennában időző Zsigmondnak magánúton megírta s ezzel teendőire előkészítette. Püspöksége alatti időben, 1411-ben, mint a pécsi vár castellanusát Czigén Tamást említik az okiratok.4) János Zágrábba helyeztetvén, a püspökségben őt Henrik követte, kinek 3300 frt kinevezési díját Miklós pécsi kántorkanonok már 1421. julius 14-én Rómában átadta a pápa illetékes közegeinek s kit az okmányokban mint pécsi püspököt többször említve látunk5) és 1445-ig ült a püspöki széken. Ez is Benedek-rendü szerzetes volt, de mi ennél mindenesetre érdekesebb, hogy e két püspök egy anya gyermeke volt s mint testvérek szívélyes viszonyban álltak egymással. Jánosnak a zágrábi püspökségbe helyezése után is kedves városa maradt Pécs, itt többször időzött, mit abból következtethetünk, mert végrendeletét is itt készítette, melyen tanuk az összes pécsi kanonokok, a dombrói plébános és Rokonaki János zágrábi kanonok. János püspök valószinüleg Pécsett is halt meg, bár végrendeletében nyilvánított óhajához képest Zágrábban temették el. E végrendelet sok érdekes adatot tartalmaz.6) Olvassuk belőle, hogy ugyanaz Eberhard, ki előbb volt a zágrábi püspök s a pécsi püspökség gubernátora, szintén rokonsági viszonyban volt a testvér-püspökökkel ; egyéb okiratok róla mint unokabátyjáról tesznek említést7) s tudjuk Pécsről 1416. október 26-án keltezett leveléből azt is, hogy bátmonostori Tőttős László neje vagy7 nővére, vagy inkább közeli rokona volt. E végrendeletben a püspök testvérének nevezett Rudolf de Alben et Medve névvel fordul elő, hasonlóan szerepel Henrik pécsi püspök is, i) Koller IV. 270. — 2) Katona Histor. Crit. XI. 660. — 8) Horváth II. 487. — 4) Acta Pa al. — 5) Koller III. 325. Hazai okt. III. 346. 365. — «) Koller III. 347. — ?) Zalai Codex II. 305., 344., 427. Hazai IV. 294., 305.
