Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
308 ZSIGMOND FOGSÁGÁTÓL tött. A család csak a XVI. században halt ki s jogutódai, a Draskovicsok, hajdani birtokaikat soha vissza nem szerezhették. Az Órévi-család (melynek törzsfészke Kis-Kőszeg alatt, a Duna partján ma is „Órév“-nek nevezett hely), szintén ez időben kezdi szereplését. 1403-ban Csúza, Sepse, Ujfalú, Karikánd, Csatár, Vörösmart stb. egy vidéken fekvő községekben résztulajdonosok s birtokosok, ezen fölül a Szebény vidékén fekvő Emel, Személy és Tótfalú községekben is, hol a Tőttős- családdal folytonos perben állottak. Az Oiwi-család is kihal e század folyamán, birtokait a Nagy-Luchey család nyeri el s az ebből származó perek folytán a vagyon részben elkallódik, részben alapítványokká lesz. Az Oréviek nagyobb birtokai Bácsmegyében voltak. Fölszinre emelkedik a Bakonyai-vsn\áA is, melynek akkor számos tagja volt.1) Birtokai Baranyában és Somogybán terjedtek szét. Nálunk korábban Bakonyát és alsó vidékét, későbbi időben Sellye környékét találjuk kezükben. E család is kihal Mátyás alatt. A Garay-család is viharos időkben rakta meg fészkét Baranyában. Korábban csak kisebb birtokokat szereztek itt. 1397-ben Harkány vidékén négy falú jutott kezükbe : Kis-Harkány, Ravaszdfalva, Senyefölde, Pera. 1384-ben került kezeikhez Villámtelke, Ebes baranyai község, mely már korábban (1310.) Caray-birtok volt s a drávántúli részekben látszik lenni. — Baranyában Zsigmond küzdelmei közt a Kán - nemzetségbeli Siklósi-család szenvedett hajótörést, örökre elveszvén a megsemmisülés örvényében. E családnak két ága bírta akkor Siklóst, az egyik Gyula fia, Miklós volt, ki hűtlensége folytán javait elvesztvén, arra a pásztói Kakasok nyertek adományt.2) A család másik ágának élén Pál fia, Miklós állott, ki azonban szerzetes s a szent Ágoston szerzet főnöke volt a Siklóshoz közel lévő monostorban, ki tehát semmi politikai szereplésben nem vett részt. E körülményt használta föl a Garay-család, hogy a Gorján vidékénél kedvesebb siklósi uradalmat magához ragadja. A Aa/cas-családot valószínűleg pénzzel kielégítvén, Zsigmond király követelése fejében cserebirtokot nyújtott, ellenben Miklós frátert a Garayak a kegyúri joghatóságuk alatt álló alsáni püspöki székre emelték, javait pedig bérbe vették a püspök haláláig,3) mit azonban a kegyvesztett család azután se kereshetett. Ily fortélylyal jutott a Garay-család Siklóshoz és uradalmához s lettek baranyai nagybirtokosok. Mikor szerezték meg a másik felét ez uradalomnak, mely a Siklósi-család hűtlenségbe nem esett részének képezte tulajdonát, arról hallgatnak az okiratok, de bizonyos, hogy az hamar bekövetkezett, mert Zsigmond adományozásai a teljes siklósi uradalomról szólnak. Az egykori Lörincz nádor utódai, a Cseményiek elszegényedvén, azoknak a mai Baranyában fekvő akkori birtokait a Garayak szerezték meg; köztük volt Csemény, Laskafalú (akkor Vaskafalú), Ifálé, Kácsfalva, Koha, Mihálykereke stb. Siklós vidékének ama falvait, melyek még nem i) i) Dl. 8048. — 2) Dl. 7245. — 3) Dl. 8077. és 25871.
