Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A MOHÁCSI VÉSZIG.

305

dalom nagyobb részben a Dráva bal partján terült el ; a Dráva jobb partján csakis a Karasicza vizéig mehetett az uradalom, mert azon túl már a Kórógyiak birtoka feküdt; egy része ez uradalomnak a Vucsicza beöm- lése sarkába is beszorult, mely tehát még Baranyához számítandó, bár a Marótiak a hűtlenségbe esett Aszuágyiak (Pököri-család) birtokait is megkapták 1403—1404 körül,1) kiknek birtokai már Kőrösmegyéhez tartoztak s így e részen Baranya határa igen nehezen állapítható meg. Vétel, csere s zálog útján szerezték meg maguknak a Marótiak a Lippóiak birtokát a mai Lipován s vidékén, mint Darabosfalván stb. 1422-ben Bodolai Péter is hűtlenségbe esett, ennek birtokai szintén a Marótink kezébe kerültek; később, 1457-ben szerezték meg a Valpó fölött fekvő Zagaiczát. Az ő kezükben találjuk az elszegényedett A/afnesina-család birtokait, főképen a drávántúli részeket, a matucsinai várat s uradalmat.

Mind e szép vagyon a család dicsőségével együtt elfoszlik a XV. század vége felé, a család több tagra szakadt ágai egyenként halnak ki.

Zsigmond király u római császárság jelvénveiveU