Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
298 A TATÁRDÚLÁSTÓL a nádort 1385-ben Pécsett találjuk, hol Iványi Mihály részére okmányt is állított ki. ’) 1386-ban a királynőket Gara (a mai dórján) környékén, nem messze Diakovártól, Horváthy János, Kis Károly halálát megboszulandó, fogolylyá ejtette s Nagy Lajos özvegye Horváthy börtönében gyászosan végezte be életét. Előbb Oommech, később Újvár várában (Novigrád, a tengerparton) volt fogságban. A lázadók maguk részére hódították Dalmácziát, Kroácziát, Slavóniát, Pozsegavármegyét, a valkói s szerémi bánságot, s mint az okirat mondja, a királyi méltóság legnagyobb megsértése mellett, a királyi területekre is behatolva, még Pécs városát is megtámadták; a templomokat, szerzeteket föltörték s ezzel a királyi alattvalókat a legnagyobb félelembe és végszükségbe ejtették.2) Ez okirat szerént a királynők letartóztatása 1386. július 25-ére, mások szerént szeptember közepére esik. Márki Sándor8) a Horváthy-lázadásról azt mondja, hogy a lázadók ügyei országszerte rosszul állottak. Wilczek szerént egy merész csapat nem kevesebbre vállalkozott, mint Pécsnek megtámadására és kifosztására, mi részben sikerült is.4) Ez oklevél 1387. április 14-én kelt. E szerént a városban iszonyú pusztítást vittek véghez s azt kirabolták. Különösen a különböző öltözetű szerzetesek templomai estek áldozatul, hová papok és világiak menekültek; magát a várat bevenni nem bírták, noha azt is erősen körülfogták és ostromolták. Azonban Horváthy se maradt büntetlenül, mert Zsigmond 1408. évi okmánya szerént, Pozsega várában elfogatott. Thuróczy5) és Honfinus6) állítása szerént Pécsett hajtották végre rajta a halálos ítéletet, hol ló farkához kötve, meghurczolták s miután a bakók összecsípdesték tüzes fogókkal, felnégyelték s a város kapuira függesztették Baranyavármegye egykori főispánját. Elképzelhető, minő zavartak lehettek ez időben úgy a politikai, mint a birtokviszonyok. Hozzájárul ehhez, hogy ez időre esik egyúttal a törököknek első betörése is. Hogy a törökök betörései gyakoriak voltak, több esetek bizonyítják. így Miklós fia, Jakab de Neu na, 1400-ban dispensa- tiót kér a pápától, mert még pécsi tanuló korában a törökök ellen har- czolt, kik a falvakat, templomokat megtámadták, fölégették, a barmokat, nyájakat elrabolták s az embereket rabszolgává tették s néhány törököt és ráczot megölt.6) A főispánok, kiket Lajos király halála után egész 1400-ig a történelem följegyzett, valamennyien Garay pártján állottak. 1383-ban főispán Kórógy István, ki egyúttal Szeréin, Yalkó és Bodrognak is főispánja. E család akkor még nem bírta Harsány várát, melyet csak 1.388-ban, a Hor- vál/ry-család elpusztulása után nyert; mindazonáltal volt a családnak Baranyában több birtoka. i) Zichy IV. 295. — Fejér X. ;i. :il2. 3) Márki Sándor : Mária királynő, Itt. lap. Wilczek Század. 189G. 710. Pécsy Károlyi cs. oklevéltára I. 422. - - r>) S. 4. C. 4. 6) Dec. ID. L. 2.
