Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
294 A TATÁRDÚLÁSTÓL szintén nyilasi kezdettek és Jánost akként találták, hogy az harmadnapra meghalt.*) Az egyetem a jótékony nőegylet jelenlegi épületének helyén, a kert- uteza keleti felén állott. A pécsi egyetem fönnállása azonban épen nem akadályozta Pécs és a vármegyének lakóit abban, hogy vidéki egyetemeket is keressenek föl. így a bécsi egyetemen a következő tanulókat találjuk följegyzésben : 1377-ből Mihályt és Jánost Pécsről, 1380-ból Györgyöt (Georgius) Pécsről, 1382-ben János fia, Miklóst Hidvégről, 1383-ban Garay Györgyöt, Jánost Pécsről, Pétert és Györgyöt Yátyról, György fia, Lukácsot, Pécsről, 1388-ban Tamás fia, Pétert Pécsről, 1389-ben Jánost (De Blina), valószinüen a Tőttős-család sarjadéka. 1390-ben Ágostont és Pétert Pécsről, 1391-ben Mihályt Gesztről ('?), Mihályt Szombathelyről (?), 1393-ban Györgyöt Pécsről, Dénes fia, Balázst Pécsről, 1397-ben Lukácsot Pécsről, Kiliánt és Györgyöt Vaskáról, 1401-ben Fábiánt Szalatnakról, Mihályt Maródról stb. *) 1365-ből olvassuk, hogy Baranya főispánja Garay Miklós, macsói bán és ennek alispánja Miklós fia, Demetor.3) 1368-ban Baranya főispánja László nádor, kinek elnöklete alatt Nagy falúban közgyűlés tartatván, magát Apulia vezérének, Magyarország nádorának, a kúnok bírájának mondja ; Baranyavármegye közgyűlését az ő közgyűlésének nevezi, melyet Péter és Pál után tartott meg, melyről három okmány is megemlékezik.4) Közvetlenül előzőleg ugyanaz évben (Vitus és Modestus napján) Garay Miklós macsói bán volt a főispán,5), kinek alispánja Chokmay Pál fia, János volt. (Csukma kis falú volt Gyűdtől keletre.) 1371-ben az alispán Lorand fia, Péter mester.®) László nádor mintegy 1372-ig ült a nádori széken, ugyanaz évben már Imre nádort találjuk itt, valószinű tehát, hogy a baranyai főispánságot is ez évig megtartotta. 1370-ben a főispán Garay Miklós,7) 1374-ben Baranya főispánja Garay Miklós macsói bán, kinek alispánja Szentlászlói (Bodrog- megyei) László fia, Balázs. 8) 1376-ban Horváthy János a főispán, ki előző évben Szeréin-, Valkó- s Bodrogmegye főispánja volt és 1376-ban baranyai lett.9) Ugyanegy ezzel az 1378-ban említett János macsói bán és baranyai főispán,10) kinek alispánja Kozma fia, István, a ki Tőttős Lászlónak Bója nevű birtokán (Rácz-Bóly) elkövetett hatalmaskodást megvizsgálta. 1380-ban főispán Garay Miklós nádor, 11 ( A Kemény-család akkor már elveszítette Harsányt, melynek úra ez időben Horváthy János macsói bán volt, kinek harsányi castellanusa, Balázs fia, István, egy másik hatalmaskodást követ el Tőttős László ellen. Horváthy János a lázadás előtt Baranyavárat is bírta. Ugyanez időben Vilmos pécsi püspök (1372) letelepítette a karmelita nevű kolduló szerzetet Pécsre, helyet jelöl’) Mon. Vat. I. IX. 219. - 2) Dr. Schrauf Károly, Magyar tanulók a bécsi egyetemen 1892. _ 3) Zichy 111. 279. *) Zichy 111. 355 -357. — ») Zichy 111. 354. - «) Koller 111. 115. -- ?) Árpád XI. 568. — «) Zichy III. 584-85. - ») Pesty Frigyes Századok 1870. 83. 10) Zichy IX. 47. — u) Fejér IX. 5. 444.
