Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSTÓL 292 püspöke, a király cancellárja és kegyeltje volt, ki mindenesetre Pécset, e világi zajtól kiváltságok által megoltalmazott várost s a szó szoros értelmében püspöki várost óhajtotta az egyetemmel gazdagítani. Éz okból V. Orbán pápa 13(17. szept. 1-én kelt bullájában Nagy Lajos király kérésére Pécs városában, mint jeles és legalkalmasabb városban (magis accomoda inter alias regni civitates), a hitbeli erősödésre, a tudomány növelésére az egyetemet örök időkre (perpetuis temporibus) megalapította, melyben leszámítva mégis a theologiát, minden tudományokat tanítsanak, doktorokat kreáljanak. Az egyetem elnöke a pécsi püspök s óhajtja, hogy annak tanárai kellő díjazásban részesüljenek. ’) Ez alapító-okmányban föltűnik, hogy abból a theologiát teljesen kizárták, mit némelyek arra magyaráznak, hogy a szakádároktól (a kik a kath. egyháztól elszakadtak) való óvszernek kellett lennie, mert az ario- nismus itt keletkezett. A theologia kizárása azonban teljesen elveszti jelentőségét, ha meggondoljuk, hogy ez időtájban nyervén Becs is egyetemet, a theologiát annak alapító-leveléből is kizárták. Különben a theologia az időben nem is ölelte föl ama szaktudományokat, melyek ma keretében állanak ; maga az alapító okmány említi föl a kánonjogot mint kötelező tantárgyat, holott ez a theologiához volna számítandó. A theologia alatt akkor a szigorúan vett papi tudományokat értették, melyekre a pécsi püspöknek külön iskolájának kellett lenni ; ez azonban magában nem volt elég; a tudományos kiképeztetést az egyetem adta meg. Akkor a papság végezte nagyrészben a törvénykezést is ; e végből volt szükségük a papoknak a theologián kívül az egyetemi tanulmányokra. Az egyetem tanárai a királyi kincstártól nyertek javadalmazást, mégis a püspök Galvanus Bethininek, kit mint bonóniai polgárt (tehát világi embert) Pécsre hozatott tanárnak, mert decretorum doktor volt : a decretumok tanítása czí- mén a püspök saját jövedelméből 300 márkát, azaz 600 aranyforintot assig- nált, ezen kivid Galvanus Bethininek adta Üröghnek jövedelmét, mely 70 írtra rúgott és Pécsett egy házban lakást bocsátott rendelkezésére és pedig olyképen, hogy e jövedelem a tanár utódaira is átszáll jón. Galvanus ez adomány megerősítéséért XI. Gergely pápához folyamodott, ki azonban 1372-ben ez adományt csak Galvanus személyére erősítette meg; a jogutódokra ki nem terjesztette s tán épen ez volt oka a fölvirágzás helyett az egyetem gyors hervadásának, mert a püspök jogutódai nem szánták magukat arra, hogy az egyetem tanárainak fizetésére ily tetemes összegeket áldozzanak. A kérdéses 300 márka 7200 váltó forintnak felelt meg, melynek értéke mai viszonyaink szerént ugyanannyi új forintot számlál.2) Érdekes ez okmányban, hogy a Galvanusnak adományozott ház szomszédait is megjelöli, és pedig szemközt áll vele Saracenus de Padua háza és János kamarásé, másik részen István tolnai főesperes háza. Ezekből a két első házat domusnak, az utolsót hospitium- nak nevezi. Elsők alatt lakházat, utóbbi alatt valószínűleg gazdasági 1 1) Fejér IX. 4. G5. Koller III. 96. — z) Fejér IX. 4. 429.
