Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

282

A TATÁRDÜLÁSTÓL

községet adja s ma is van ott ily nevű dűlő. Moroszlavce keleti határa város, mely alatt Sveti Gyurai is érthető, de az elpusztult Aszuágy is. Moroslavczénak a régi okiratokban semmi nyoma, de az 1558-ban említett Gsakovácz, mint dűlő név, máig is meg van és Sveti Gyuraitól nyugatra fekszik. Összevetve ezeket a helyszíni vizsgálattal, Aszuágy városa a Miholjac és Sveti Gyurai között húzódó országút északi oldalán, Janevci hajdani községtől délre, VU klm. Csakovácztól nyugatra feküdt. 1281-ben Baranyához akarták ezt csatolni, de Aszuágy urai erősen tiltakoztak ellene Lajos királynál, ki visszacsatolta azt Kőrösmegyéhez. ')

A Sellyéhez csatolt drávántúli részek, ezek közt Szuliámlaka, csak a XV. században tartoztak Baranyához.

A drávántúli Baranyamegyéhez tartoztak később Podgorács, Nekcse (ma Nasice), Matuesina (ma Motocsina, Dolnje és Gornje-Dolne) és ezek tartozékai. Ezeket azonban már nem az aszuágyi, hanem a pozsegai főes- perességhez sorolta a pápai tizedjegyzék ; valószinű tehát, hogy e tized- szedés idejében még nem is tartoztak Baranyamegyéhez, hanem csak akkor csatolták azokat ide, mikor a Garay-család e vidéken a XIV. század végén s a XV. század elején tetemes adományokat nyert. Nekcse, Podgorács és Matucsinálioz tartozó uradalom azonban nem terjedt ki csupán a mögöttük délre álló hegyes vidékre, hanem részben az északon lévő síkságon nyúlott el. A Vucsicza és Karasicza köze a megyéhez nem tartozott.

Mint föntebb láttuk, Péter pécsi püspök nehezen érhette el a püspöki széket s mégis azt nem is sokáig élvezhette, mert már 1315-ben mást találunk a püspöki székben, kit Lászlónak neveznek az okiratok. Ez évben már mint püspök megerősíti a pálosokat Ürögk-hegyen összes javaikban.2) Előjön 1317-ben is, kit ez évben Bechei Imre Lajmér község végett egyéb lajméri nemesekkel perbe idézett és 1323-ból tudjuk róla az ist, hogy testvére, Péter, boszniai püspök volt.3) Ez a Xórógju-családból származott, tehát saját megyénk nemességéből került ki. 1296-ban még papnövendék, 4) 1300-ban már pécsi kanonok,5) 1309-ben pécsi prépost.G) Püspökségét tehát fiatal korában nyerte el.

1234-ben Chanadius esztergomi érsek László pécsi püspököt és Márton pannonhalmi apátot utasítja, hogy a budai szigeti apáczák birtokáról (Baranyában is voltak birtokaik) tizedet ne szedjenek a pápai bullák értelmében,7) mert tudomására jött, hogy e szabadalmat a nevezettek megszegték. Kérdéses püspöknek több baja is volt a nyúlszigeti apáezák- kal. Neve egyébként számos okirat záradékában előfordul.8)

1338-ban XII. Benedek pápa levelet intézett Károly királyhoz, mely felelet ennek egy ama czélból hozzá intézett kérelmére, hogy László püspököt ne nevezze ki az üresedésbe jött kalocsai érsekségre, miután annak eképen való előmozdítása nemcsak igen gyanús, de veszélyes is lenne

i) Hazai VIII. 211. — 2j Koller II. 312. — 3) Zichy I. 247. — “) Arpk. X. 242. —

3) Árpk. XII. 059. — 6) Mon. Vat. I. I. 160. — h Koller n- 463. — 8j Pl. Hazai Okt. 1336. V. 111-