Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG.

megfelel. Tévedésben van azonban Hatos, mikor e Péter fiával a Kán- nemzetség magvaszakadtét hiszi. *) Siklós ez urait egész a XIV. század végéig uralta; nem állt ugyan a család többé azon a magaslaton mint a korábbi században, de azért elég tekintélyes volt. A /fan-család Buck nevű ágáról elvesznek ugyan történeti adataink, de a Siklósi-ág egész a Horváthy-lázadásig terjed, mikor is a család két feje közül egyik hűtlenségbe esvén, ennek birtokait a Garay-család kapta meg; másik feje pedig szerzetes, kitől a Garayak az őt illető birtokrészt vették haszonbérbe, majd távoli püspöknek kreálva, ügyesen vitték keresztül, hogy az egész siklósi uradalom a XV. század elején a Craraj^-családra szállott. A XVI.

században szereplő Siklósi-család a Kán-nemzetséggel semminemű összefüggésben sincs.

Ez időtájban két család lép föl Baranyavármegye területén. Egyik Bogár testvérével, Gúnyával, 1316-ban Károly király maga is Baranya- vármegyében táborozott mennybemenetel táján, tábora a pécsváradi mezőségen volt.2) Valószínűleg ekkor szegődött hozzá Bogár István egy tekintélyesebb csapattal, mikor Henrik fiai megzabol ázására indult, mit megjutalmazandó, Kőszeg alatt adományt tett liogár István részére, ki ez alkalommal Máré-várát nyerte.8) Máró-vár ez időben nem Baranyához, hanem Tolnához tartozott, megyénknek egész északkeleti negyedével együtt, a mennyiben a Meesek-hegyláncztól északra feküdt, úgy, hogy

i) Századok 1870. 376. — '2, Zichy I. 153. — 3) Zichy I. 159.

18

Máré-vár romjai. V. Fintha rajza.